|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 41 találat | lapozás: 1-30 | 31-41 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Hadnagy Éva 2003. március 25.Márc. 22-én hármas Alma Mater-találkozó színhelye volt a magyar főváros. Az alapítvány budapesti, kölni és aradi képviselői összeültek, hogy megvitassák közös dolgaikat. Az aradiak részéről dr. Pálfi Sándor elnök, Éder Ottó ügyvezető elnök, Czinczér Ágnes és Hadnagy Éva alelnök vett részt a találkozón. Jelen volt Erdélyi Ildikó, a kölni Alma Mater elnöke és Réhon József alapító tag is. A házigazdák részéről Fitori Péter elnök ismertette az aradi magyar oktatást támogató magyarországi szervezet tevékenységét. Az aradiak munkájáról Pálfi Sándor tájékoztatta az alapítvány jelen lévő mintegy félszáz tagját. A budapesti szervezet idén hozzájárult 12 kollégiumi diák bentlakási költségeinek 50 százalékos fedezéséhez. Először találkoztak kuratóriumi szinten az Alma Mater Alapítvány aradi, budapesti és kölni vezetői. /Alma Mater-találkozó Budapesten. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./2003. december 9.Aradon megtartotta tisztújító közgyűlését az Alma Mater Alapítvány, a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában. Bognár Levente, Arad alpolgármestere örömét fejezte ki, mert az aradi magyarságnak sikerült összefogni a bentlakás érdekében és megvalósítani azt, amit lelkes emberek egy csoportja tűzött ki célul. Hadnagy Éva ismertette a Wieser Tibor Alap évi jelentését, elmondva, hogy az elmúlt évben számos rendezvényt (véndiák-találkozó, atlétikai verseny, kirándulás) sikerült támogatni és a Szövétnek kiadására is jutott pénz. A bentlakásul szolgáló épület helyrehozása 12 év küzdelembe, négy év munkába és 300 ezer dollárba került. Az utolsó simítások még hátravannak. Balta János, a Nyugati Jelen vezérigazgatója a magyar diákok felkutatásának és a vidéki magyar bentlakások létrehozásának jelentőségéről beszélt. Kovács Árpád felajánlotta az alapítványnak ménesi telkét, ahol a csikys diákok táborozhatnak majd. /Karácsonyi Zsolt: Küzdelem, munka, pénz. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 9./2004. december 6.Dec. 4-én a tartotta közgyűlését az aradi Alma Mater Alapítvány a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában. Király András, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke, parlamenti képviselő a civil szervezeteknek az anyanyelvű közművelődés érdekében kifejtett munkáját értékelte. Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő, megyei RMPSZ-elnök után Ilona János, a Szövétnek aradi kulturális szemle főszerkesztője beszámolt a lapkiadás, -terjesztés és -szerkesztés terén kifejtett egyéves tevékenységről. Idén is kiadták a Szövétnek-falinaptárt, amely az Arad megyei magyar vonatkozású műemlékeket mutatja be. Hadnagy Éva ismertette a mecénás, dr. Wieser Györgyi által biztosított Wieser Tibor Alap beszámolóját, felolvasták az alap által támogatott diákok névsorát, továbbá az Alap által szervezett magyarországi jutalomkirándulást, a nyári táborok, a véndiák-találkozó, a kulturális rendezvények, illetve a színházjegyek előteremtésének támogatását. /Balta János: Alma Mater-közgyűlés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 6./2006. január 23.Az általános érdektelenség közepette komoly sikernek számít, ha egy meghirdetett magyar rendezvényre megtelik a terem. Január 21-én Aradon az Alma Mater Alapítvány közgyűlésén alig maradt üres szék. Dr. Pálfi Sándor kuratóriumi elnök üdvözlő szavait követően Bognár Levente aradi alpolgármester az Alapítvány 15 évvel ezelőtti létrehozásáról és az anyanyelvű oktatás feltételeinek javításáért folytatott küzdelemről beszélt. A Szövétnek aradi kulturális szemle szerkesztésének, kiadásának az elmúlt évről szóló beszámolóját Ilona János főszerkesztő ismertette. Mivel az elmúlt évben csak a Communitas Alapítvány támogatta anyagilag a kiadványt, továbbra is szükség volt a Nyugaton élő aradiak – Erdélyi Ildikó, a Kölni Alma Mater elnöke, dr. Wieser Györgyi, a Wieser Tibor Alap létrehozója és mások támogatására. A Wieser Tibor Alap elmúlt évi tevékenységéről Hadnagy Éva vetített képekkel illusztrálva beszámolt, felsorolva mindazokat a tantárgy-, irodalmi és szavalóversenyeket, amelyeket az Alap jutalmazott, különös hangsúlyt adva az immár hagyományos Wieser Tibor Kupa atlétikaverseny tavalyi rendezvényének. Dr. Wieser Györgyi a szórványoktatásra, a bentlakás hagyományos Mikulás-esti rendezvényére, jutalomkirándulások megszervezéséhez az elmúlt évben 4334 euróval járult hozzá. Dr. Pálfi Sándor kuratóriumi elnök ismertette az alapítvány munkáját. Az általuk alkalmazott pedagógus fizetését a kölni Kövér testvérpár fedezte. Tavaly a Connecticut-i Magyar Kultúregyesület jóvoltából 10, az Illyés Közalapítvány segítségével 40, a Budapesten működő Alma Mater jóvoltából további 10 rászorult, illetve arra érdemes diák kapott támogatást. Ugyancsak tavaly négy tiszteletbeli keresztszülő jóvoltából négy diák fejenként 250 euró támogatásban részesült. Az alapítvány fedezte az Intrijó diákújság kiadását, továbbá a gólyabál ajándékainak beszerzését. A Szövétnek folyóirat mellett az alapítvány Ujj János Aradi irodalmi lapok című összefoglalóját is kiadta. Ugyanabban az időszakban Gutai István, majd Lezsák Sándor képviselő tartott előadást. /Balta János: Alma Mater közgyűlés Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./ Az idei év tervi között szerepel a már beindított támogatási és közművelődési programok folytatása, Barabás Béla Emlékirataim című könyvének újrakiadása, illetve az Arad megyei magyar oktatási stratégia kidolgozása. Az esten fiatal pedagógusok mutatkoztak be. Benczyk Andrea a Csikyben tanult, a BBTE-en matematika-informatika tanári oklevelet szerzett. Tanévkezdéstől mindkét tantárgyat a Csikyben tanítja. Évekig részesült az alapítvány és társszervezetei támogatásában, amit ezúttal is megköszönt. Horváth Andrea szintén csikys diák volt, most magyar nyelv és irodalom szakos ugyanott. Néprajzkutatásokat végzett a moldvai csángók körében, továbbá szülőfaluja, Nagyiratos környékén. Molnár Zsuzsa Temesváron végezte a pedagógiát, jelenleg a nagyiratosi óvodában készíti fel az anyanyelvű oktatás utánpótlását. Sándor Erika Szentleányfalván tanított, jelenleg Nagyvarjason oktatja az összevont magyar elemit. Znorovszky Andrea Aradon végzett, a Csikyben román nyelvet és irodalmat tanít. A jelenlévők egyperces felállással adóztak a néhai kuratóriumi tag, a fél éve elhunyt Pálfi Mária emlékének. Tisztújítás volt, megválasztották az új kuratóriumot, elnöke dr. Pálfi Sándor, alelnöke Czinczér Ágnes lett. A felszólalók szóvá téve az oktatási stratégia hiányát. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes vállalást tett: önként jelentkező szakemberekkel közreműködik az Arad megyei magyar nyelvű oktatás stratégiájának a kidolgozásában. Felhívása visszhang nélkül maradt. /Balta János: Alma Mater-közgyűlés Aradon (II.). = Nyugati Jelen (Arad), jan. 23./2006. október 28.Október 27-én Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában adták át az idei Aradi Alma Mater Alapítvány ösztöndíjait. A szociális szempontok, illetve a tanulmányi eredmények alapján átnyújtott borítékok után bentlakó csikys aradi és vidéki néptáncosok léptek fel. Az ösztöndíjakat az alapítvány alelnöke, Hadnagy Éva kémiatanár adta át, az ünnepségen jelen volt Pálfi Sándor elnök is. Idén 48 bentlakó diák részesül támogatásban. Két diák a Budapesti Alma Mater Alapítványtól, Nagy György Gábor jóvoltából hasonló támogatásban részesül. Az Amerikai Connecticut Kulturális Egyesület húsz diáknak fejenként évi 300 dollárt utal ki. Ez ún. érdemösztöndíj, csak a magas tanulmányi átlaggal rendelkezőknek. /Sólya R. Emília: Ösztöndíjátadás néptánccal és bállal. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./2007. március 13.Az elmúlt héten az Aradi Alma Mater Alapítvány vezetősége több olyan településre látogatott el, ahol magyar nyelvű fakultatív oktatás folyik. Dr. Pálfi Sándor elnök, Hadnagy Éva alelnök, valamint Ujj Ágnes, a fakultatív oktatás koordinálója Simándon, Pankotán, Dezsőházán, Németszentpéteren keresték fel a magyar nyelvű fakultatív csoportokat, amelyeknek minden diákja tanszercsomagot kapott. A nagyobb diákok a Magyar mondák című, díszkiadásban megjelent gyűjteményt kapták. Németszentpéteren Pascu Ioan igazgató teljes támogatásáról biztosította a magyar oktatási csoportot, sajnálkozásának adott hangot, amiért néhány évvel ezelőtt itt megszűnt a magyar elemi. Viszhányó Aranka arad-gáji tanítónő saját gépkocsijával utazik Németszentpéterre minden szombaton, az anyanyelvű oktatás kedvéért. A nem hivatalosan működő csoportok oktatói az Alma Mater Alapítvány közvetítésével utazástérítésben, a gyermekek egy uzsonnában, üdítőben megtestesülő támogatást kapnak. /(balta): Édes anyanyelvünkért. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 13./2008. november 13.Hasznos volt az Aradon megtartott megyei magyar pedagógusfórum. Huszonkét oktatási intézmény képviseletében több mint száz óvónő, tanító, általános és középiskolai tanár vett részt a szakmai találkozón. Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy rendkívül fontos jelen lenni az RMDSZ országos oktatási adatbázisában, mert a jövőben ez feltétele lesz a különböző pályázatokon való részvételnek. Kiss Anna megyei RMPSZ-titkártól a hazai és magyarországi szakmai továbbképzési lehetőségekről adott tájékoztatást, Hadnagy Éva pedig az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásáról. Szakács Ferenc, a Csiky igazgatója elmondta, hogy minden általános iskolának lesz egy „felelőse” a Csikyben, azaz a tanári karból egy-egy pedagógus fogja tartani a kapcsolatot a megadott intézménnyel. Könyvbemutató is volt: Nagy Gizella és Szabó László magyartanárok Jobb egy példa száz leckénél– magyar nyelvi gyakorlatok 10–14 éveseknek című segédeszköz az első ilyen jellegű aradi kiadvány, a Szabadság-szobor Egyesület támogatásával jelent meg. /Pataky Lehel Zsolt: Pedagógusfórum Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./2008. december 19.Már hagyománnyá vált Aradon, a Csiky Gergely Iskolacsoport bentlakásában, hogy karácsony előtt az ünnepekre készülődő diáklakók kis ünnepi műsort szerveznek. A kollégium diákjai és pedagógusaik családi hangulatban betlehemes játékot adtak elő, szavaltak, énekeltek. Hadnagy Éva kémiatanárnő, a kollégium nevelési felelőse közreműködésével a diákok között ajándékokat osztottak szét. A figyelmesség a Szülőföld Alap, illetve a Wieser Tibor Alapítvány forrásaiból származik. /Sólya R. Emília: Csiky bentlakása. Betlehemes elő-karácsony. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./2009. május 29.Az elmúlt héten Arad megye több mint tíz magyar általános iskoláját látogatta meg az aradi Csiky Gergely Iskolacsoport vezetősége, azzal a szándékkal, hogy a nyolcadikosok pályaválasztását felmérje. A Csiky Gergely Iskolacsoport részéről Szakács Ferenc igazgató a szakokat, Hadnagy Éva tanárnő a bentlakást, Matekovits Mária az iskola arculatát és tevékenységeit vázolta fel. A 93 vidéki nyolcadikosból 53 választotta a Csikyt. Ebben nem szerepelnek a városi iskolák nyolcadikosai. A többiek vagy a közeli román líceumot, esetleg a szalontai, nagyváradi, temesvári líceumokat jelölték meg. /Matekovits Mária, igazgatóhelyettes, Csiky Gergely Iskolacsoport: Középiskolás-toborzó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 29./2009. szeptember 1.Szeptember 1-jétől Király András történelemtanár és Hadnagy Éva kémiatanár személyében új igazgatója, illetve aligazgatója van az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportnak. A döntést szeptember 1-jén közlik az iskola tantestületével, akkor iktatják be az új vezetőket – nyilatkozta Pellegrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes. Az eddigi igazgató, Szakács Ferenc összesen hét évig vezette az aradi önálló magyar tannyelvű iskolát, megbízatása most járt le; a volt aligazgató, Matekovits Mária júniusban nyugdíjba vonult. /Új vezetőség a Csikyben. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./2010. január 20.Államtitkárként a kisebbségi oktatásért fog felelni Király András – A barikád másik oldalánA kormányzati szerepvállalással a népszerűtlen döntések következményeit is vállalnia kell az RMDSZ-nek, a tanügyben is – állítja Király András Arad megyei RMDSZ-elnök, az oktatási minisztérium új államtitkára. A Csiky Gergely Iskolacsoport jelenlegi igazgatója saját megfogalmazása szerint a barikád másik oldalára áll, de a magyar nyelvű oktatás érdekeit fogja szem előtt tartani, még akkor is, ha a legújabb rendelkezések kész tények elé állítják, és a költségvetés szűk mozgási teret enged. – Az RMDSZ-nek fenntartott államtitkári tisztséget a Szövetségi Állandó Tanács döntése értelmében kaptam meg, de csak azután foglalhatom el a hivatalt, miután a miniszterelnök aláírja a kinevezést – nyilatkozta Király András. – Erre sor kerülhet néhány napon, vagy héten belül. Szeretném ezt a félévet lezárni a Csikyben, és csak azután munkába állni a minisztériumban. Ott a kisebbségi oktatás lesz a fő feladatom, de bizonyára más munkaköröket is kapok majd. Ez az államtitkárság felelt eddig például a parlamenttel való kapcsolattartásért. – Nem hálátlan feladat most államtitkárnak lenni, amikor számos népszerűtlen intézkedést, karcsúsítást készítenek elő a tanügyben? – Valóban nehéz időszak ez, de az RMDSZ felvállalta a kormánytagságot, aminek ez is velejárója. Reméljük, racionalizálni tudjuk a kormány elképzeléseit. A közösségnek jogos elvárásai vannak az RMDSZ-szel szemben a kormányzati szerepvállalás okán, de a mostani állapotok nem hasonlíthatók a 2004 és 2008 közötti időszakhoz. Eddig a hatalom halogatta, hogy hozzányúljon a közszférához, most megteszi ezt. Hogy úgy mondjam, a barikád másik oldalára állunk, a végrehajtást képviseljük. – Az a közhangulat, hogy az RMDSZ asszisztál a kis létszámú – főleg magyar – iskolák bezárásához, ami többek között a fejkvóta-rendszer eredménye. – A tanügyi törvényben és az Országos Oktatási Paktumban is vannak kitételek, amelyek a kisebbségi oktatás esetében pozitív megkülönböztetést alkalmaznak, és azon leszünk az RMDSZ-szel, hogy észszerű, elfogadható változások legyenek. Azok az átiratok, amelyeket a tanügyminisztérium minden megyébe elküldött, és amelyek alapján sokan kész ténynek veszik bizonyos iskolák bezárását, inkább felmérő jellegűek, még nincs eldöntve semmi. – Megszűnnek iskolák, vagy sem? – Megszűnhetnek, de ezt nem a minisztérium dönti el. Az önkormányzatok beleegyezése is kell hozzá, hiszen attól függ, hogy egy település hány alkalmazottat és iskolaépületet tarthat fenn. Az biztos, hogy a keretszámok a nagyobb létszámú intézményeknek kedveznek. De itt hangsúlyoznom kell, hogy még parlamenti képviselői mandátumom alatt volt egy törvényjavaslatom – amit most is fenn fogok tartani –, hogy az elszigetelt, tömegközlekedéssel nehezen megközelíthető helységekben lévő iskolákat működtessék a létszámtól függetlenül, mert mindenkinek joga van a közoktatáshoz és az anyanyelvű oktatáshoz. Természetesen, ha az utaztatás, az étkeztetés és a felügyelet megoldható, akkor jobb, ha nagyobb közösségben tanul a gyerek, több pedagógus ügyel rá. Ezt mindenütt a helyi sajátosságok figyelembe vételével lehet megoldani, és ha kell, elutazok minden megyébe, hogy közösen döntsünk. Menni fog, mert előbb-utóbb a napközis programot is be fogják vezetni, hiszen a karcsúsítás mellett valós reformra is szüksége van már a tanügynek. Az igaz, hogy a jelenlegi költségvetés elég keskeny pályát szab nekünk. – A kinevezése kapcsán megkerülhetetlen a kérdés: a politikai karrier előbbre való, mint a szakmai előmenetel? – Azt hiszem, azzal elértem a politikai pályám csúcsát, hogy parlamenti képviselő lehettem. A minisztériumban egész más dolgozni. Ez egyben szakmai kihívás, ugyanakkor az RMDSZ programját is képviselnem kell. Tagadhatatlan: örülök, hogy rám esett a választás, de nehéz időszak következik. – Ön a legrövidebb ideig funkcióban lévő igazgató a Csiky Gergely Iskolacsoportban? – Ezt nem tudom, mert régebben is voltak igazgatóváltások tanév közben, de tényleg nem hittem, hogy ilyen rövid ideig leszek igazgató: szeptemberben két évre előre terveztük a kollégákkal az iskola ügyeit. Mégis, úgy érzem, ennyi idő alatt is sikerült eredményeket elérni, új irányvonalat szabni az intézménynek. Ősztől a szolgáltatások–turizmus szakkal bővül a középiskolai tagozatunk. – Feltételezem, hogy most már az aradi beruházások is nagyobb figyelmet kapnak majd a minisztériumban. – 2004 és 2008 között szinte minden magyar iskolát újjáépítettünk, de a Csiky mindig is kiemelt figyelmet kapott, hiszen a megyében itt folyik csak középiskolai oktatás magyarul. Ha nem lett volna az RMDSZ, még mindig egy épületben lennénk a román iskolával, vagy az új szárny építése sem kezdődhetett volna el. Odafigyelünk rá, de a többi magyar iskolát sem mellőzzük. – A pécskai szülők egy része szeretné, ha magyar középiskolai oktatás indulna Pécskán. Ön pártoltaugyan ezt, de azért korábban megjegyezte, hogy a Csiky igazgatójaként nem teljes mértékben támogatja, hiszen az aradi iskolától vonna el diákokat. Államtitkárként hogyan viszonyul ehhez? – Minden minőségemben jó kezdeményezésnek tartom, csak ne legyen egyszeri fellobbanás. Egyik iskola sem konkurenciája a másiknak, hanem inkább kiegészítője: a szakokat igény szerint indítják, és tudom, hogy ha Pécskán lenne mezőgazdasági szakképzés magyarul, jó néhány diákunk azt választaná. Viszont nem lehet egy intézményt politikai ráhatással létrehozni, mint az 1990-es években. Van egy akkreditációs folyamat, amit be kell tartani, és biztosítani kell a folytonosságát is. Olyan körülmények között, hogy évente 120-140 nyolcadikos végez magyarul megyeszerte, ez elég nehéz. De dolgozni kell rajta! – Ki lesz az ön utódja a Csikyben? – A tantestület tagjai közül nevez ki valakit a tanfelügyelőség. Szeretnénk, ha előbb a kollégák tudnák meg a kilétét, és azután a nyilvánosság. * Hadnagy Éva, az iskola aligazgatója érdeklődésünkre elmondta: nem ő lesz a megbízott igazgató, továbbra is csak a helyettesi poszt betöltését vállalja. Pataky Lehel Zsolt. Forrás: Nyugati Jelen (Arad) 2010. augusztus 31.Sorvad a magyar oktatásA huszonhat magyar, illetve magyar tagozatos Arad megyei iskola közül három megszűnik, vagy nem indíthat magyar osztályt a 2010–2011-es tanévben. A nagyvarjasi elemi iskola román és magyar tagozata a községközpontba, Nagyiratosra költözik – a magyar osztályok tanulóinak ez nem újdonság, merthogy a múlt tanév második félévét is ott járták ki, mivel a varjasi tanítónő beteg-, majd szülési szabadságra ment. A varjasihoz hasonlóan sok pénzből újították fel a zimándközi iskolát is, amely hasonló sorsra jut – bezárja kapuit a diákok szüleinek minden ellenkezése ellenére. A magyar tagozatot a Zimándújfalui Általános Iskola veszi át. Az aradi mikelakai (12-es számú) általános iskolában megszűnik a magyar elemi tagozat, mivel csak három tanuló lett volna az I–IV. osztályban. Az először a bezárásra ítélt tanintézmények közé sorolt bélzerindi magyar elemi iskola megmarad a tőzmiskei önkormányzat jóvoltából, és az aradi Mosóczy-telepi Aron Cotruş (volt 13-as) Általános Iskolában is indul még idén magyar elemi összevont osztályokkal. A gáji Neuman Fivérek (volt 10-es) Általános Iskola jogi személyisége megszűnik, és a szomszédos negyed, az Aurel Vlaicu (volt 21-es) Általános Iskola alárendeltségébe kerül. Gájban a magyar tagozat elemi osztályai maradnak, az 5–8. osztályokat átveszi a Vlaicu-iskola. „De ez nem jelenti azt, hogy minden gyerek hozzánk jön majd – mondta Szabó László magyartanár, a Vlaicu tagozatfelelőse. – A gáji negyven gyerekből körülbelül 15-en választottak minket, a többiek a Csiky Gergely Iskolacsoportba mennek. Létszámgondjaink így nincsenek a felső tagozaton. Igazából az alsón sem, bár ott kevesebb a diák. Ami a lényeg: minden évfolyamon indul önálló osztály. Gájban összevont I–IV. osztály lesz egy tanítónővel, és tíz diákkal. De felesleges a számokba bocsátkozni, mert minden évben csak az iskolakezdés napján derül ki, hogy pontosan hány diák lesz.” Az Aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban egy első osztály indul, és eddig 19 gyerek van beíratva. Minden évfolyamon lesz önálló osztály, sőt az öt kilencedikes osztályt is biztosan útjára indítják – jelentette ki Hadnagy Éva aligazgató. A filológia és turizmus szakon még 21, illetve 16 szabad hely van, biztosra vehető, hogy a szeptemberi utolsó felvételi körben összejön a minimális létszámhoz szükséges diák. A matematika–informatika szakon egyébként még 8, az elektronika és automatizálás szakon 2 betöltetlen hely van még, egyedül a közgazdaságtani osztály telt meg. Pataky Lehel Zsolt. Nyugati Jelen (Arad) 2011. október 7.Magyar civilszervezetek fórumaEgy irányba húzni a szórványmagyarság szekerét Az Aradi Magyar Napok egyik rendezvényeként, kedden este a Jelen Ház kávézójában tartották meg az Arad megyei civilszervezetek fórumát, amelyiken Bognár Levente, RMDSZ megyei elnök köszöntötte a 12 szervezet képviselőjét. Értékelőjében sikeresnek tekintette az Aradi Állami Színházban megtartott néptáncgálát, amelyiken maga új arcokat, együtteseket is felfedezett. Mivel a kultúra támogatására létrejött civilszervezetek nagyjából ugyanarra a közegre fejtik ki hatásukat, a programok egymásra szervezésének az elkerüléséért össze kell állítani a jövő évi magyar rendezvényeknek a programját. Azt is meg kellene vitatni, hogy a megyebeli civilszervezetek a jelenlegiek mellett, milyen új irányba indulhatnának el, hogy minél több magyart bevonhassanak a rendezvényeikbe. A nyilvántartásban ugyanis 22 civilszervezet szerepel, amelyeknek a tevékenységét, a rájuk vonatkozó összes tudnivalót egy közös adatbázisba kellene foglalni az információáramlás megkönnyítése érdekében. Az elnök utóbbi állítását Jámbor Ilona, az In Memoriam `56 Egyesület elnöke is alátámasztotta. Dr. Túsz Ferenc, az Aradi Kulturális Autonómia Tanács elnöke a civilszervezeteknek küldött felhívásokra történő gyér visszajelzést, a részükről tapasztalható kevés mozgást kifogásolta. Megköszönte Nagy Istvánnak, amiért oroszlánrészt vállalt a Tanács alapszabályzatának a kidolgozásában. Legnagyobb gondnak az utánpótlás kérdését tekinti, mivel nem érti, miként lehetséges, hogy az anyanyelvű oktatásban a magyar vagy magyar származású gyermekeknek csupán a fele vesz részt. Hadnagy Éva, az Alma Mater Alapítvány ügyvezető elnöke a kérdésre válaszolva kijelentette: a megyebeli, továbbtanuló diákoknak a 70%-a a Csiky Gergely Főgimnáziumban folytatja a tanulmányait. Annak kellene utána járni, hogy az erdőhegyi végzősök miért a kisjenői román nyelvű líceumba iratkoztak? Dancu Angéla, a pécskai Búzavirág Egyesület alelnöke cáfolta az olyan híresztelést, miszerint a pécskai végzősök többsége románul tanulna tovább. Dr. Túsz Ferenc újabb hozzászólásában a jövő tavaszra tervezett 42. Magyar bál sikere érdekében szeretné bevonni a civilszervezeteket is. Almási Vince, a kisiratosi Pro Ki Dor Egyesület képviseletében elmondta: a helybeli napközi beindításához nem hagytak jóvá számukra pedagógus állást, ezért az ott dolgozó óvónőt az Egyesület alkalmazta. Arra kérte az oktatásra szakosodott civilszervezetek vezetőit, hogy az iskoláik fenntartása érdekében ne vigyék el egymástól a gyermekeket, inkább olyan szórványtelepülésekről pótolják a hiányt, ahol amúgy sincs anyanyelvű oktatás. Bognár Levente a Kisszentmiklósról a Csiki Gergely Főgimnáziumba ingázó gyermekek utazási nehézségeire hívta a fel a figyelmet. Jankó András, a Kölcsey Egyesület elnöke a Kölcsey Diákszínpad sikeres kisiratosi fellépéséről, a hétvégi táncház mozgalom szükségességéről beszélt. Jövőre új, érdekes előadássorozatot kívánnak beindítani, de tudni szeretnék, milyen témakör érdekelné a hallgatóságot. Szerinte, aki a magyar napilapot nem olvassa, az teljesen kimarad a magyar közéletből. Szabó Mihály RMDSZ ügyvezető elnök megemlítette: amíg a Communitas Alapítványtól nyert pályázat jóvoltából volt pénz táncoktatásra, az működött. Hadnagy Éva elmondta: a Csiky Gergely Főgimnáziumban kedd délutánonként táncoktatás folyik gyermekek számára, de táncházat is lehetne szervezni. Albert László AMISZ-elnök az általuk szervezett koncertekről, a megyei ifjúságot megcélzó programokról, majd a szociális téren kifejtett munkájukról beszélt. Mivel jövőre 20 éves az AMISZ, az ifjúsági találkozók megszervezése mellett az évfordulóra külön programmal készülnek. Bognár Levente a civilszervezeteket a majálisok közös programjaiba is szeretné bevonni. Hadnagy Éva szerint sok olyan érettségizett magyar fiatal van, aki az egyetemi tandíjat munkával kénytelen előteremteni. Faragó Péter parlamenti képviselő a népszámlálás eredményességének a növelésébe a civilszervezeteket is szeretné bevonni, mivel a mostani népszámlálás sikerének óriási jelentősége van a magyarság következő évtizedében, hiszen a létszám szerint igényelhetjük a különböző támogatásokat. Nagy István, a pécskai Kálmány Lajos Egyesület elnöke, tanárként kijelentette: az újságban azt olvasta, népszámláló biztosi teendőkre keresik a magyar pedagógusokat, miközben sem magát, sem az ismeretségi körébe tartozó pedagógusokat nem kereste meg senki. A továbbiakban válaszolt a civilszervezetek képviselői által felvetett kérdésekre, kijelentve: a Kulturális Autonómia Tanács az RMDSZ-nek az egyik szaktestülete. Mivel maga nem RMDSZ-tag, a Tanácshoz való tartozást sem érzi magára nézve kötelezőnek. Az oktatási stratégia a rendszerváltás óta készül, eredmény nélkül. A maga részéről megígéri, hogy a következő Klébelsberg-napon oktatási fórumot szerveznek. Pozsár Ibolya, a Vállalkozói Központ ügyvezető igazgatója hozzászólásában a gazdasági érdeknek a közművelődési, szociális érdekkel való összekapcsolását szorgalmazta. Almási Vince a megyei civilszervezetek által szerkesztett, az összes adataikat tartalmazó füzet kiadását szorgalmazta. Miután ismertető hangzott el a Katalin Egyesület munkájáról is, végső értékelőjében Bognár Levente hangsúlyozta: politikai felfogástól függetlenül, mindenkit a magyar érdek szolgálatára kér, magyarokként ne gyengítsük, hanem inkább fokozzuk egymás munkájának a hatékonyságát. Vagyis, mindnyájan egy irányba húzzuk azt a bizonyos szekeret. Balta János Nyugati Jelen (Arad), 2012. május 24.Csikys doktorokÉrtékeink fölmutatása kötelességünk. Értékeink közé tartoznak kiművelt emberfőink is. A Csiky Gergely főgimnázium aligazgatója, Hadnagy Éva vetette föl, hogy írni kellene az 1990 óta a Csikyben érettségizett, de ma már a tudományuk doktorairól. Munteán Norbert dr., vegyész – Életkor? – 30 éves vagyok. – A családi háttér mivel járult hozzá ahhoz, hogy ma a tudományotok doktora vagy? – Aradon születtem, anyukám német, apukám félig magyar, félig román származású. Én mindig is magyarnak tartottam magam. Úgy gondolom, hogy három igazi érték létezik az emberiség számára: a nemzet, a vallás és a család. A nemzeti hovatartozás fontos tényező az életemben. Szerencsémre jó és szerető családban nőttem fel. Szüleim kitartása és nevelése sokat segített nekem és a testvéremnek is abban, hogy mindketten ledoktoráljunk. – Mit köszönhetsz óvónőidnek, tanítóidnak, általános és középiskolai tanáraidnak? – Oviba nem jártam. Azt, hogy a természettudományos pályát választottam, két embernek köszönhetem, az egyik Gerald Durrell, akit csak a könyvein keresztül ismerek, a másik, akinek a legtöbbet köszönhetek, az Pattus Illés, a fizikatanárom. Ő volt az, aki megtanított logikusan, tudományosan gondolkodni. A középiskolában két kiváló kémiatanárom volt: Réhon József és Hadnagy Éva. Nekik köszönhetem, hogy végül a kémiát, és azon belül a fizikai kémiát választottam. Réhon József nemcsak tanárként, de osztályfőnökként is sokat segített nekem. – Az egyetem, mely ottani tanáraid tereltek arra a szakterületre, amelyen kikötöttél? – Mikor az egyetemre kerültem, akkor már tudtam, hogy fizikai kémiával, és azon belül kinetikával fogok foglakozni. Így könnyű volt választani. Másodévtől kezdtem el Szabó Gabriella tanárnővel dolgozni. Tőle sokat tanultam, szakmailag és emberileg is sokat segített a doktorim alatt. Fontos, hogy az egyetem ne csak szakmailag készítsen föl, hanem neveljen, nemzetépítő szerepet is vállaljon föl. Ezért kell minél nagyobb önállóságra törekednünk. – Miért azt a témát választottad doktori tézisedül, amelyiket? – Témám az oszcillációs reakciók tanulmányozása, ezek analitikai felhasználása. Több tényező is szerepet játszott abban, hogy ezt válasszam. Elsőként: sok híres magyar kémikus foglakozott vele, aztán ez egy kevésbé népszerű téma, és így könnyebb eredményt elérni, és a harmadik ok pedig az, hogy a szó szoros értelmében szép, amit két videóval érzékeltethetek: www.youtube.com/watch?v=3JAqrRnKFHo, és www.youtube.com/watch?v=yNsCU-_V0oM. – Mi újat adtál eddig a művelt tudománynak, és milyen kifutást jósolsz témaválasztásodnak? – A doktorimban a Briggs-Rauscher oszcilláló reakciót tanulmányoztam. Két fontosabb eredmény született. Egyrészt a reakció során felszabadult széndioxid és szénmonoxid forrását találtuk meg, másrészt kidolgoztam egy gyors, olcsó és egyszerű módszert antioxidáns hatású anyagok vizsgálatára. Kutató munkám során nagyszerű tanáraim és kollégáim voltak: Szabó Gabriella, Noszticziusz Zoltán, Thuy Lawson, Miklósi László és Bogya Erzsébet. Nélkülük semmilyen eredményt nem tudtam volna elérni. Hogy milyen kifutást jósolok a témának? Semmi jót. Nagyon kevesen foglalkoznak kinetikával, és az oszcillációs reakciók iránti érdeklődés is lecsökkent. – Milyen szakmai, tudományos és emberi pályaívet képzelsz ma magadnak? – Remélem, hogy most is tartó posztdoktorim után az egyetemen maradhatok. – A doktorin kívül mi az, amit fontosnak tartasz eddigi tevékenységedből? – Rövid leszek: semmit. – Milyennek ítéled romániai, erdélyi magyar közéleti érzékenységed? – Túlságosan radikális, konzervatív ember vagyok, nem hiszem, hogy jó közéleti személy lennék, hisz lehet, hogy olyat mondanék, amivel megsértenék egyeseket, azt meg minek? – Pillanatnyilag mivel foglalkozol? – Most a Bolyai egyetemen posztdoktorálok, egy teljesen más témával foglalkozom. – Hogyan látod az anyanyelven való tanulás szerepét pályaválasztásodban? – Az anyanyelven való tanulás nagyon fontos, és szerintem normális is, hogy Erdélyben magyar iskolában/egyetemen magyarul tanuljunk. Emellet a szaknyelv elsajátítása angolul is része kell hogy legyen az egyetemi oktatásnak, de célirányosan, úgy, hogy cikkek lefordítása, értelmezése legyen a középpontban, és nem a nyelvtan. Nagy István. Nyugati Jelen (Arad) 2013. május 30.Ilyen még nem volt! – bánsági diákok kisfilmfesztiváljaAz aradi Csiky Gergely Főgimnázium és a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum 15–15 diákja első alkalommal vett részt a temesvári Szórvány Alapítvány által tavaly decemberben meghirdetett Bánsági diákok kisfilmfesztiválja című pályázaton. A pályázati munka gyümölcsét, azaz a kisfilmeket ma délelőtt vetítették le a főgimnázium dísztermében, ahol a pályázatban részvevő diákokon, vezető tanárokon kívül részt vettek a Szórvány Alapítvány képviselői, valamint több csikys diák is. A zsúfolásig telt díszteremben Ilona János, az aradi csoport vezetője köszöntötte a jelenlévőket, majd Hadnagy Éva, a főgimnázium aligazgatója, és Kovács Katalin, a Szórvány Alapítvány projektmenedzsere szóltak a részvevőkhöz. A diákok egyénileg, illetve csoportban készíthettek kisfilmeket. Az egyéni alkotások témája Városom szépségei – miért vagyok büszke rá, a csoport kategóriában pedig Kisebbségi vagyok – büszke vagyok rá témában készíthették kisfilmjeiket. A pályázat célja, hogy erősítse a bánsági diákok helyi és magyar értékekhez való kötődését, továbbá elősegítse a kisebbségi identitásépítést. Az aradi diákok komoly felkészítőkön, „tanfolyamokon” vettek részt: olyan neves szakemberektől tanulhattak, mint Ujj János helytörténész, Puskel Péter újságíró, helytörténész, Pálfi Kinga televíziós szerkesztő, László Ferenc operatőr. Hat hónapon keresztül készültek a munkára, részt vettek helytörténeti, várostörténeti előadásokon, gyakorolták a filmezést, betekintést nyerhettek a temesvári rádió és az újszentesi televízió stúdiójának a tevékenységébe, megismerhették a szerkesztés és a vágás tudományát. A pályázatban résztvevő kisfilmesek: Egyéni kategóriában (téma: Városom szépségei – miért vagyok büszke rá) – Bognár Tünde (X. C): Textilgyári emlékek – Bortoş Júlia (IX. C): Arad látványosságai – Havrán Krisztián (IX. B): Aradi pillanatok – Mészár Tamara (IX. B): – cím nélkül – – Palcu Tímea (XI. B): Ortodox templom – Rostás Szandra Tamara (X. A): A Szabadság-szobor – Tóthpál Béla (IX. A): Miért vagy büszke a városodra? – Weisz Tibor (XI. D): – cím nélkül – Csoport kategóriában (téma: Kisebbségi vagyok – büszke vagyok rá) – temesvári diákok kisfilmje – Bella-Pscherhoffer Réka, Szilágyi Dóra (XI. D): Szabadság, egyenlőség, testvériség… – Nagy Attila (XI. C), Németh Regina (IX. B), Păcurar Ariana, Papp Anabella, Tarkó Tina (IX. A): – cím nélkül – A háromtagú zsűri – Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke, Farkas-Ráduly Melánia rádióműsor-szerkesztő és Kovács Katalin – döntése alapján 1–1 első, illetve 1–1 különdíj született mindkét kategóriában. Egyéniben Bortoş Júlia kisfilmje kapta az első díjat, különdíjat pedig Bognár Tünde Textilgyári emlékek című alkotása kapott. Csoportos kategóriában a Bella-Pscherhoffer Réka és Szilágyi Dóra páros kisfilmje első díjas lett, különdíjat az öttagú csapat – Nagy Attila, Németh Regina, Păcurar Ariana, Papp Anabella, Tarkó Tina – cím nélküli kisfilmje kapott. Természetesen minden résztvevőt elismerő oklevéllel díjaztak, valamint a Szórvány Alapítvány 2013-as naptárát vihették haza. Amint azt Ilona János végszóként mondta: „Egy ilyen megmozdulásnak lehet, sőt, lenni is kell folytatásnak.” Demény Ágnes Nyugati Jelen (Arad) 2013. október 3.Magyar Pedagógusok Napja kevesebb résztvevővel, ám jó hangulatbanArad – Ma már hagyományos, hogy az Aradi Magyar Napok rendezvénysorozat egyik napja a pedagógusoké legyen. Ez volt a tegnapi nap, pontosabban délután Aradon a Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében. Páratlan év lévén az Aradi Magyar Pedagógusok Napján idén nem osztottak díjakat, de minden évben meghallgatják azokat a pedagógusokat, akik a nyár folyamán továbbképzőkön (Bolyai Nyári Akadémia, Apáczai Nyári Akadémia, Szabadkai Nyári Akadémia, magyarországi továbbképzők) vettek részt, ez nem volt másként idén sem. Mielőtt azonban a pedagógusok beszámolói sorra kerültek, Kiss Anna, az Arad megyei RMPSZ titkára köszöntötte a jelenlévőket, majd átadta a szót Matekovits Mihálynak, az Arad megyei RMPSZ elnökének, aki „elárulta”, hogy idén a pedagógusoknak járó Ezüstgyopár-díjjal tüntetnek ki két Arad megyei magyar pedagógust. Cirják Izabella Márta tanítónőt és Szabó László magyar nyelv és irodalom tanárt a szovátai Teleki Oktatási Központban tüntetik ki október 12-én. Ugyanezen az eseményen Mákvirág-díjat is osztanak, 2013-ban a Csiky Gergely Főgimnázium négy diákja részesül ebben a kitüntetésben: Murvai Dávid (idén érettségizett diák), Gulyás Beatrix, Kovács Henrietta és Sisa Rihárd. A Pedagógusok Napján idén kevesebben voltak, viszont kellemes, meghitt hangulatban zajlott a találkozó, melyen jelen volt Bognár Levente, Arad alpolgármestere, a megyei RMDSZ elnöke, Halász Ferenc, az RMPSZ országos alelnöke, Temes megye főtanfelügyelő helyettese, Pellegrini Miklós, Arad megye főtanfelügyelő helyettese, valamint házigazdaként Hadnagy Éva, a Csiky Gergely Főgimnázium igazgatója. Matekovits Mihály ismertette az elnökségben végbement újdonságokat, mely szerint Nagy Gizella nyugdíjaztatása után két új alelnök került az Arad megyei RMPSZ élére: Rogoz Marianna csikys tanárnő és Szabó Attila simonyifalvi iskolaigazgató. A gazdasági teendőket ezen túl Viszhányó Aranka, pénztárosi teendőket Kurunczi Enikő látja el. Bognár Levente kiemelte az anyanyelv fontosságát, a pedagógusok munkájának a szükségességét, és megköszönte a pedagógusok tevékenységét, mellyel biztosítják az Arad megyei magyarság jövőjét. Halász Ferenc az országos elnökség nevében üdvözölte a jelenlévőket, majd a tanügyi reformról, oktatási stratégiáról beszélt röviden. A pedagógusok beszámolóit Rogoz Marianna újdonsült alelnök vezette le, előtte azonban még Pellegrini Miklós Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes is szólt néhány biztató szót a pedagógusokhoz. A családias hangulatban zajló esemény koccintással, sütizéssel folytatódott a pedagógusok körében. Demény Ágnes Nyugati Jelen (Arad) 2013. december 10.Csiky-nap a 90 éves évfordulón1923. szeptember 23-án szentelte fel Pacha Ágoston római katolikus püspök, apostoli kormányzó a Kálvin János utca 22-es szám alatti épületet, amelyben az Aradi Római Katolikus Főgimnázium kapott helyet. Később, a második világháború utáni években, a XX. század második felében, majd a rendszerváltás után sokszor változott az intézmény neve és státusa. Magyar Vegyes Líceum, Aradi 3-as számú Középiskola, 3-as számú Ipari Líceum, 11-es számú Kőolajipari Líceum, 12-es számú Magyar Tannyelvű Iskolacsoport, 12-es számú Csiky Gergely Ipari Iskolacsoport, Aradi Csiky Gergely Iskolacsoport – ugye, ismerősek az elnevezések? Az utca neve azonban ma is Kálvin János (azaz Ioan Calvin), az épületben ma is tanintézmény működik, s az immár nevében is – Csiky Gergely Főgimnázium – a régi híres elődre emlékeztet. 90 éves évfordulót ünnepel tehát a megye egyetlen magyar nyelvű középiskolája, s az idei Csiky-nap is részben ennek jegyében telik majd. 2013. december 12-én, csütörtökön Király András oktatási államtitkár és Bognár Levente, Arad alpolgármestere jelenlétében kerül sor a 90 éves az iskolánk című rendezvénysorozat megnyitójára. A rendezvénysorozat megszervezését Arad város polgármesteri hivatala támogatta. 10 órakor a Csiky Gergely Főgimnázium és az Alma Mater Alapítvány által tavasszal meghirdetett, Az én Aradom című fotó- és videópályázat díjkiosztó ünnepségére gyülekeznek a diákok és a meghívottak. A nyertes pályamunkákat is bemutatják majd a Tóth Árpád Teremben. A díjkiosztóval párhuzamosan kezdődik meg az Iskolánk arcai című program, melynek keretében a Csiky Gergely Iskolacsoport egykori diákjaival találkozhatnak a mostani középiskolások. Bartha Róbert tervezőmérnök önvédelmi és harcművészeti bemutatót tart majd a tornateremben. Doba Krisztina közgazdász a Gazdaság és kommunikáció című foglalkozásra, Faragó Zénó színművész, rendező pedig közösségi játékra hívja az érdeklődőket. Geyer-Ehrenberg Szilveszter üzletkötő mérnök a vállalkozásfejlesztés és karrierépítés témájába avatja be a diákokat, Kapcsos Norbert régész, a Kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem I. éves PhD hallgatója Régészet. Tudomány vagy életstílus?címmel tart izgalmas előadást. Király Zsolt és Pelle Gábor informatikusok Mit s miért vegyünk – vagy ne vegyünk? címmel ad útbaigazítást a megfelelő hardver és szoftverválasztás szempontjairól. Dr. Kovács Gábor, a Kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem kutató vegyésze a Kémia mindenhol – a Csikytől Kolozsvárig, magyarul címmel tart elméleti-gyakorlati foglalkozást a leendő kémikusoknak (is). Zsóri Blanka, a Temesvári Nyugati Egyetem fotográfia és képfeldolgozás szakának másodéves hallgatója KÉPes vagyok címmel irányít műhelymunkát, kép- és videóelemzést. Csütörtök délután a testvériskolák küldöttségeit fogadják a Csiky kollégiumában. Másnap,december 13-án, pénteken 9 órakor az immár hagyományos Csiky-napi ünnepséggel folytatódik a rendezvénysorozat az iskola első emeleti folyosóján. Ekkor kerül sor az idei Csiky-díj átadására, illetve a Csiky Gergely élete és munkássága című rajzverseny díjazására is. Fischer Aladár halálának 70. évfordulója alkalmából Ujj János helytörténész, nyugalmazott tanár méltatja az egykori legendás igazgató munkásságát, majd megkoszorúzzák Csiky Gergely mellszobrát. 11 órakor a Tóth Árpád Teremben mutatják be a diákok számára a 90 éves az iskolánk című ünnepi kiadványt. A csikys középiskolások a szerzőkkel és a szerkesztőkkel is találkozhatnak ekkor, illetve a könyv gazdag fotóanyagából láthatnak válogatást. Délután 5 órakor, ugyancsak a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád Termében kerül sor a90 éves az iskolánk című könyv aradi bemutatójára. A 120 oldalas, színes nyomású, sok archív fotót és más illusztrációt tartalmazó kötetről, illetve az iskola elmúlt 90 évéről a szerkesztők és a szerzők – Bognár Levente, Ujj János, Olasz Angéla, Puskel Péter, Matekovits Mihály és Hadnagy Éva – fognak beszélni. A könyvben szereplő képekből a díszterem előterében nyílik kiállítás. Az állófogadással záruló eseményre iskolánk egykori diákjait, tanárait és minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők. Ilona János Nyugati Jelen (Arad) 2013. december 12.90 éves az iskolánk90 éves évfordulót ünnepel a megye egyetlen magyar nyelvű középiskolája. Ennek alkalmából december 13-án, pénteken délután 5 órakor a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád Termében kerül sor a 90 éves az iskolánk című könyv aradi bemutatójára. A 120 oldalas, színes nyomású, sok archív fotót és más illusztrációt tartalmazó kötetről, illetve az iskola elmúlt 90 évéről a szerkesztők és a szerzők – Bognár Levente, Ujj János, Olasz Angéla, Puskel Péter, Matekovits Mihály és Hadnagy Éva – fognak beszélni. A könyvben szereplő képekből a díszterem előterében nyílik kiállítás. A helyszínen megvásárolt könyveket a szerzők dedikálják. Az állófogadással záruló eseményre iskolánk egykori diákjait, tanárait és minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők /Ujj János, Olasz Angéla, Puskel Péter, Matekovits Mihály, Hadnagy Éva: 90 éves az iskolánk 1923-2013, Arad, 2013/ Nyugati Jelen (Arad) 2013. december 13.90 éves az iskolánk!A Csiky Gergely Főgimnázium immár hagyományosan a névadó születésnapja (december 8.) környékén szervezi azt a Csiky-nap elnevezésű rendezvénysorozatot, amely egyrészt a pankotai születésű író emlékét kívánja felidézni, másrészt összegzést szándékozik készíteni egy lezáráshoz közeledő naptári évről. Mindehhez járult idén egy nagyszerű jubileum, mégpedig az, hogy 90 éve, 1923. szeptember 23-án szentelték fel az egykori Aradi Római Katolikus Főgimnázium, a mostani tanintézet jogelődjének az épületét. Mindez, no meg a karácsony közeledte hozta magával azt, hogy a Csiky-nap képnaposra bővült, és a rendezvények is sokkal változatosabbak a korábbiaknál – az összefoglaló 90 éves az iskolánk címmel. Amint azt Hadnagy Éva igazgató ma reggel még a hivatalos kezdés előtt a meghívott előadók – valamennyi az iskola volt diákja! – előtt szűk körben elmondta, azért döntöttek személyük mellett, hogy a mai diákoknak nemcsak példaképül szolgáljanak, hanem iskolai emlékeikről, életútjukról is beszámoljanak. A hivatalos megnyitóra a Tóth Árpád Teremben került sor, ahol mind Hadnagy Éva, mind Bognár Levente alpolgármester az iskolához, a városhoz, az anyanyelvhez, a hagyományainkhoz és mindent egybevéve a magyarságunkhoz való kötődés fontosságát hangsúlyozta. Mindezt abból az alkalomból, hogy a megnyitó egyben az idén első ízben, Az én Aradom elnevezéssel a Csiky Gergely Főgimnázium és az Alma Mater Alapítvány által tavasszal meghirdetett fotó- és videópályázat ünnepélyes eredményhirdetését is jelentette. Ilona János tanár számos érdekes részletet árult el magáról a pályázatról – Ujj János ny. tanár, helytörténész Történelmi városkalauz című kötete adta, például, az ötletet Pálfi Kinga tévészerkesztő-riporternek, amit aztán az iskola vezetősége is felkarolt. A Pálfi Kinga által koordinált négytagú zsűrin kívül – további tagjai Ujj János, Siska-Szabó Zoltán természetfotós, László Ferenc tévéoperatőr és Zsóri Blanka, a Temesvári Nyugati Egyetem fotográfia és képfeldolgozás szakának másodéves hallgatója voltak – a diákokat is bevonták a pályamunkák elbírálásába, amit az iskola honlapja révén tehettek meg az utolsó pillanatig, eldöntve a közönségdíjak sorsát. A díjak átadása előtt a zsűritag Ujj János és Pálfi Kinga az elismerő szavakon kívül tett néhány jobbító szándékú kritikai észrevételt is, míg Ilona János a statisztikai adatokat ismertette: 22 pályázó (3 V–VIII.-os és 18 licista) összesen 80 fotóval és 5 videóval jelentkezett. A fotókra 1375, a videókra 1572 szavazat érkezett a honlapon. Ezek alapján mind a fotó, mind a videó kategóriában Bortoş Júlia X. C osztályos tanuló érdemelte ki a közönségdíjat, előbbiben 590 szavazattal, 43%-os, utóbbiban 753 szavazattal, 48%-os arányban. A további díjazottak a következők: Videó kategóriában egyetlen díjat osztottak ki, mégpedig a XI. C osztályos Bognár Tündének. Fotó kategóriában az I. díjat Szilágyi Dóra (XII. D), a II. díjat Nagy Róbert Attila (XII. C), a III. díjat Ilona Judit (IX. A) érdemelte ki. Különdíjat kapott Hegyi Boglárka VIII. osztályos tanuló. A díjazottak értékes tárgyjutalmakban részesültek, az első díjas viszont pénzjutalomban. A fődíjat fotós és videós munkáiért Bortoş Júlia érdemelte ki, neki a dataSPOT Computers cég részéről egy digitális fényképezőgép jutott. Arad város különdíját Bognár Levente alpolgármester adta át Hegyi Boglárkának. Mindannyian részvételi oklevelet is kaptak. A díjkiosztón levetítették az öt videó-pályamunkát, ugyanakkor a Tóth Árpád Terem előterében az iskola történetét bemutató fotók mellett 15 pályázó fotó is látható, köztük természetesen a díjazottak is. Miközben a Tóth Árpád Teremben az eredményhirdetés zajlott, az iskola több termében megkezdődtek azok a foglalkozások, amelyeket a bevezetőben már említett meghívott korábbi diákok tartottak az Iskolánk arcai elnevezésű program keretében. Bartha Róbert tervezőmérnök önvédelmi és harcművészeti bemutatót tartott a tornateremben, Doba Krisztina közgazdász a Gazdaság és kommunikáció címmel tartott foglalkozást, Faragó Zénó színművész-rendező közösségi játékot vezetett a kis tornateremben, Geyer-Ehrenberg Szilveszter üzletkötő mérnök a vállalkozásfejlesztés és karrierépítés témájába avatta be a diákokat, Kapcsos Norbert régész, a Kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem I. éves PhD hallgatója Régészet. Tudomány vagy életstílus? címmel tartott izgalmas előadást, Király Zsolt és Pelle Róbert informatikusok Mit s miért vegyünk – vagy ne vegyünk? címmel adott útbaigazítást a megfelelő hardver- és szoftverválasztás szempontjairól, dr. Kovács Gábor, a Kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem kutató vegyésze a Kémia mindenhol – a Csikytől Kolozsvárig, magyarul címmel tartott elméleti-gyakorlati foglalkozást, Zsóri Blanka, a Temesvári Nyugati Egyetem fotográfia és képfeldolgozás szakának másodéves hallgatója KÉPes vagyok címmel vezetett műhelymunkát, kép- és videóelemzést. Délután a négy meghívott testvériskola küldöttségeit fogadták a Csiky kollégiumában. *** December 13-án, holnap 9 órakor a hagyományos Csiky-napi ünnepséggel folytatódik a rendezvénysorozat az iskola első emeleti folyosóján. Ekkor kerül sor az idei Csiky-díj átadására, illetve a Csiky Gergely élete és munkássága című rajzverseny díjazására is. Fischer Aladár halálának 70. évfordulója alkalmából Ujj János méltatja az egykori legendás igazgató munkásságát, majd megkoszorúzzák Csiky Gergely mellszobrát. 11 órakor a Tóth Árpád Teremben a diákok számára, délután 5 órakor a nagyközönségnek a mutatják be 90 éves az iskolánk című ünnepi kiadványt. A rendezvénysorozat megszervezését Arad Város Polgármesteri Hivatala, a Szabadság-szobor Egyesület, az Alma Mater Alapítvány, az iskola szülői bizottsága, a Kölcsey Egyesület, az RMPSZ Arad megyei szervezete, a Lavinamix Construct Kft., a Kling Kft. és a Nagyperegi Polgármesteri Hivatal támogatta. Kiss Károly Nyugati Jelen (Arad) 2014. január 27.Amíg segítség van, addig nincs ok aggodalomraA megye egyetlenközépfokú magyar nyelvű tanintézménye, a Csiky Gergely Főgimnázium jelentős változásokon, változtatásokon ment keresztül az elmúlt évben. Bár nem egy új tanév, de egy új év kezdődött az iskola életében is, ez remek alkalom arra, hogy mérleget vonjunk. Hadnagy Évával, a főgimnázium igazgatónőjével beszélgettünk. – Ön a 2013–2014-es tanévtől tölti be az iskola igazgatói posztját. Mi az, amit igazgatóként fontosnak tart az intézmény életében? – A Csiky Gergely Főgimnázium Arad megye egyetlen magyar középiskolája, ezért sokkal tágabb feladatköre van, mint általában a hazai iskoláknak. Elsődleges feladatunk az, hogy megfelelő színvonalú oktatást biztosítsunk a diákoknak, minden szinten. De tisztában vagyunk azzal is, hogy a mai diákság tagjai közül kerül ki a holnap magyar értelmisége, szakmunkás gárdája, és a jövő generáció szülői társadalma, ezért olyan értékrendet kell átadjunk, hogy nemcsak boldoguljanak ebben a felgyorsult társadalomban, de ki is tartsanak anyanyelvük, saját közösségük mellett. Mondanom sem kell, hogy egy olyan iskolában, ahol az óvodai csoporttól kezdve az elemi, gimnáziumi osztályokon keresztül, elméleti, szaklíceumi és szakiskolai osztályokban folyik a tanítás, ennek a célkitűzésnek az elérése nagy feladat elé állítja a lelkiismeretes pedagógusokat. – Melyek azok a változások, amelyek az intézmény életében történtek tavaly szeptembertől? – Nagy változások nem történtek, csak egyszerű és fontos változtatások, illetve javítások. A földszinti termekben idéntől csak elemi osztályosok tanulnak, ezért fontos volt felújítani a mosdókat. Az alagsortól a második emeletig és az udvaron ki kellett cserélni a vízvezetékcsöveket. Most, a téli hónapokban jól érezhető annak az eredménye is, hogy kicserélték a folyosók ablakait és hőszigetelték a falakat: kellemes meleg van az épületben. Az óvoda épületében is befejeződött az új épületszárny építése, decemberben pedig a berendezésre is nagyobb pénzösszeget utalt ki a polgármesteri hivatal. – Ha összegeznie kellene az elmúlt fél évet, hogyan ítélné meg az intézmény tevékenységét? – Az elmúlt fél évben számos igen fontos esemény zajlott iskolánkban. Több versenyen is részt vettek a diákok, de a tantárgyversenyek nagy része még csak ezután következik. A közösség életében is nagy jelentőségű eseményeket szerveztünk, hiszen az Alma Mater Alapítvány véndiák-találkozójára nemcsak Aradról, hanem külföldről is érkeztek résztvevők. A jelesebb események közé tartozott még a Szóló szőlő hagyományőrző előadás, amelyet a megye iskolaigazgatói és elöljárói is megtiszteltek jelenlétükkel, vagy a Csiky-napok, illetve a 90 éves évforduló megünneplése, ahova már „fiatalabb” volt diákokat is sikerült beszervezni előadóként és támogatóként is. A legnagyobb örömet talán mégis a karácsonyi forgatag jelentette. Négy napon keresztül folyt az elemisták és a gimnáziumi osztályosok karácsonyi előadása, ahol a kirakodóvásáron a diákok kézimunkáit is megvásárolhatták az érdeklődők. 7–800 szülő, hozzátartozó fordult meg az iskolában, igazi közösségi, karácsonyi hangulat volt. – Hogy alakult a diáklétszám az előző tanévhez képest? – Tavaly 630-as diáklétszámmal kezdtük a tanévet, ezzel szemben a 2013–2014-es tanévben 600 diákunk van az előkészítő osztálytól a tizenkettedikig. Idén öt tizenkettedik osztály ballag, viszont csak négy kilencedik osztályt indítunk, abból is egy szakiskolai osztály. – Tanintézmény-vezetőként mi az, ami aggodalomra ad okot, és mi az, ami elégedettséggel tölti el? – A diáklétszám csökkenése Aradon és megyei szinten, de a nyolcadikos diákok hiányos felkészültsége is komoly aggodalomra ad okot. Az is kérdéses, hogy meddig tarthatók a kisebb létszámú osztályok, amelyekben viszont jobb oktató-nevelő munkát lehet végezni. A 2014-es év kezdetétől óriási nyomás nehezedik azokra a tanintézményekre, amelyek nem illeszkednek a diáklétszámnak megfelelő költségvetésbe. A tanfelügyelőség különféle takarékossági intézkedéseket sürget. A diákok körében is megjelent egy új jelenség. Mivel a minisztérium az utazási költség bizonyos hányadát fizeti csak vissza, olyan visszajelzések érkeztek szülőktől, hogy nem tudják kifizetni a havi utazási bérletet. Kilencedikes-tízedikes diákokról van szó, akikre nézve az oktatás még kötelező (lenne). Bizalommal pedig az tölt el, hogy még soha senki nem mondott nemet, ha szükség volt a támogatására. Gondolok itt a megye elöljáróira, az egyházak képviselőire, civilszervezetekre és a szülőkre, akik mind nagyobb részt vállalnak az iskola életében. Lassan felzárkóznak a volt diákok is, egyesek már szülőként, mások támogatóként, vagy akár csak jó ötletekkel. Köszönet érte. Ha a magyar oktatás közösségi üggyé válik, és amíg a minisztériumban, a polgármesteri hivatalban és a tanfelügyelőségen ott vannak azok, akik képviselik az iskolánk érdekeit, addig remélhetően megtarthatjuk az iskola mostani struktúráját és megfelelő körülmények között biztosíthatjuk a diákok tanítását. – Ön hogy látja, mi a Csiky Gergely Főgimnázium erőssége? Mivel hívogatná a diákokat a megye egyetlen magyar nyelvű tanintézményébe? – Erőssége vagy gyengéje-e iskolánknak a sokszínűsége? Hogy lehetőséget szeretne nyújtani annak a diáknak, aki informatikus, vagy orvos, vagy éppen magyartanár szeretne lenni. De annak is, aki könyvelő, vagy idegenvezető, vagy aki egyszerűen csak szakmát akar tanulni. Mégpedig magyarul, az anyanyelvén, egy olyan intézményben, ahol együtt ünnepeljük a nagykorúsítást, vagy a karácsonyt. És közben olyan felnőtté válik, aki pontosan tudja, hová tartozik, akkor is, ha Temesváron román nyelven, esetleg Angliában angolul, vagy éppen Kolozsváron magyarul tanul tovább. – Vannak-e különösebb terveik, célkitűzéseik a tanév hátralevő részére? – Folynak a felkészítők a nyolcadikosok év végi nemzeti felmérőjére és az érettségi vizsgára. Szeretnénk, ha jól sikerülnének ezek a megmérettetések. Már idén is ellátogattunk a megye néhány magyar iskolájába, de szeretnénk eljutni mindenhova, hogy találkozhassunk a nyolcadikos diákokkal és szüleikkel. Különféle versenyek folynak különféle tanulmányi szinteken, ezeken is minél jobb eredményeket kívánunk elérni. Bekapcsolódtunk a Tehetségpont hálózatba, áprilisban vendégül látunk egy kolozsvári csoportot, akik tehetséggondozással foglalkoznak. Korábbi sikeres pályázatok folytatódnak, például a Bánsági diákok kisfilmfesztiválja, vagy a lengyelországi testvériskolai kapcsolat, amely keretén belül diákok egy csoportja Lodzba utazik tavasszal. De folytatni szeretnénk a javítási munkálatokat és a lehetőségek függvényében fejleszteni kívánjuk az intézmény infrastruktúráját is. Demény Ágnes Nyugati Jelen (Arad), 2014. március 18.Kisnyelvészek és kismatematikusok nagy sikerei LakitelkenMárcius 12-én 24 kisiskolás és 8 kísérő pedagógus indult útnak nagy reményekkel a Bács-Kiskun megyei kisiskolák egyesülete által meghirdetett „kisnyelvészek” és „kismatematikusok” nemzetközi verseny döntőjére. Arad megyét a Csiky Gergely Főgimnázium, az Aurel Vlaicu, a Majláthfalvi, a Nagyiratosi, a Simonyifalvai, a Kisiratosi Páter Godó Mihály, a Zimándújfalui, valamint a Mosóczy-telepi Aron Cotruș Általános Iskola kisiskolásai képviselték. Az aradi Alma Mater Alapítvány jóvoltából egy napsütéses délelőttöt töltöttünk a szegedi vadasparkban, majd a Lakitelek Népfőiskolán finom vacsorával, nagy lubickolási lehetőséggel fogadtak. A másnap reggel kezdődött a versenyen több mint 100 magyarországi és határon túli kisdiák mérhette össze tudását. A délben kezdődött díjkiosztó ünnepség számtalan kellemes percet okozott diáknak és felkészítő tanítónak egyaránt. Pálinkó Gyuláné egyesületi elnök örömét fejezte ki, hogy évről évre egyre több kisiskolás jelentkezik a megmérettetésre, megköszönve a gyermekek lelkiismeretes munkáját, a felkészítő pedagógusok segítségét, s nem utolsósorban az Apáczai Kiadó támogatását. Az Aradot képviselők minden kategóriában és korosztályban dobogós helyen végeztek. Kisnyelvészek verseny III. osztály: I. helyezett Straub Dorottya – Kisiratosi Páter Godó Mihály Általános Iskola diákja – felkészítő pedagógus Almási Valéria Anna, IV. osztály: II. Kovács Letícia– Nagyiratosi Általános Iskola, felkészítő Molnár Anna, III. helyezett Várdai Krisztina – Aurel Vlaicu Általános Iskola, felkészítő Tari Éva Andrea. Kismatematikusok verseny III. osztály: III. Varga Dávid – Kisiratosi Páter Godó Mihály Általános Iskola, felkészítő Almási Valéria Anna, IV. osztály: I. Back István Levente – Csiky Gergely Főgimnázium, felkészítő Khell Levente László Gratulálunk minden kisdiáknak és felkészítő tanítónak az elért szép eredményekért. A diákok és a felkészítő tanítók nevében, köszönetemet szeretném kifejezni a Csiky Gergely Iskolaközpont igazgatónőjének, Hadnagy Évának, valamint az Aradi Alma Mater Alapítványnak, hogy idén is szervezési és anyagi támogatást nyújtottak a megye magyar kisdiákjainak. Molnár Anna beszámolója Nyugati Jelen (Arad), 2014. június 10.Bánsági diákok II. kisfilmfesztiválja„Jó, hogy elkészültek!...” Tegnap délelőtt rendezték meg Aradon, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád dísztermében a Bánsági diákok II. kisfilmfesztiválját és annak eredményhirdetési ünnepségét. Amint azt a Nyugati Jelen szerdai lapszámában Ilona János, az aradi diákcsoport koordinátora részletesen megírta, a temesvári Szórvány Alapítvány idén is meghirdette a Bánsági diákok kisfilmfesztiválját az aradi Csiky Gergely Főgimnázium és a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum tíz-tíz diákja számára. A zsűrihez végül Aradról 8, Temesvárról 6 pályamunka érkezett be, és a nagyobb számú aradi részvétel miatt kerülhetett sor a záró eseményre a Csikyben. Hadnagy Éva, a Csiky Gergely Főgimnázium igazgatója köszöntő szavaiban reményét fejezte ki, hogy a rendezvény a továbbiakban is folytatódik. Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke röviden vázolta a pályázat célját, ami nem más, mint a szórványban élő magyarság értékeinek, hagyományainak a felismerése és megismerése, felkarolása, ápolása, és mindebbe bevonni a mai tanuló ifjúságot. Ezt követően Fodor Enikő temesvári történelemtanár és Ilona János aradi informatika- és számítástechnika-tanár, a két csapat koordinátora röviden arról számolt be, hogyan jutottak el közösen a résztvevő tanulókkal az ötlettől, a dokumentálódástól a végső alkotásig. Sorra levetítették ezután a 14 kisfilmet – az alkotók nevének ábécérendjében –, majd következhetett az értékelés és a díjkiosztás. Bodó Barna és Keresztes Péter temesvári tévéoperatőr biztató szavakkal, ám nagyon sok bíráló megjegyzéssel is értékelte a látottakat, különösen arra figyelmeztetve, hogy minél jobban kell szelektálni a rendelkezésre álló írott és képi anyagot, ráadásul – dokumentumfilmekről lévén szó! – nagyon oda kell figyelni a hitelességre. A végkövetkeztetés mindenképpen a gratuláció volt, valamint az a megállapítás, miszerint jó, hogy ezek a kisfilmek elkészültek!... A zsűri végül két dicséretet osztott ki, ezt az aradi Bortos Júlia Csehország védőszentje – Aradon és a temesvári Ciobanu Jusztina A végvári református templom című kisfilmjéért érdemelte ki. A dobogóra kizárólag aradiak kerültek: Csomós Roland Az aradi neológ zsinagóga című alkotásáért III., Bognár Tünde Mária Arad és a II. világháború című munkájáért II., míg Tóthpál Béla Barangolás az aradi Felsőtemetőben című kisfilmjéért I. díjat kapott. Ez utóbbit a rendezvény végén ismét levetítették. A dobogósak könyvcsomagot is kaptak, illetve – László Ferenc tévéoperatőr jóvoltából minden pályázó DVD-n megkapta a 14 versenymunkát. Közönségszavazást is tartottak, a kérdőívek feldolgozása még tart, alkalomadtán kiderül, mennyire egyezett a zsűri és a közönség véleménye... Kiss Károly. Nyugati Jelen (Arad) 2014. szeptember 11.A Csikyben a legtöbbenHamarosan kezdődik az iskola: idén szeptember 15-e hétfőre esik. Ebből az alkalomból érdeklődtünk Arad megyében, hogy hol hány magyar diák van. Hét iskolával sikerült felvennünk a kapcsolatot. A Csikyben összesen 578 tanulónak, a Kincskereső óvodában 58 gyermeknek szól majd a csengő szeptember 15-én. Első osztályból kettő, előkészítőből, második, harmadik és negyedik osztályból egy van. A hat osztályban 127 kisdiák lesz. Általánosban 118-an kezdnek, két hatodik, két nyolcadik, egy ötödik és egy hetedik osztály. A középiskolában 223 diák lesz, matematika–informatika, természettudomány–intenzív angol, közgazdaság, illetve turizmus szakon. A szakközépiskolában, autómechanika szakon 55-en vannak, három évfolyamban. Hadnagy Éva igazgatónő elmondta, hogy a javítási és felújítási munkálatok nagy részét sikerült befejezni évkezdésre, azonban a tornaterem felújítása és pár osztályterem padlójának a cseréje belenyúlik az új tanév első pár hetébe. A 21-es iskolában 121 diák kezdi magyar nyelven a tanévet, ebben benne vannak az előkészítősök is. Csak a második és a harmadik osztály összevont, a többi önálló. Az előző évekhez képest annyi változott, hogy minden tantárgyat magyarul tudnak leadni a diákoknak, nincs hiány pedagógusokból. A Mosóczi-telepi iskolában 22 kisdiák van az öt osztályban. Sajnos csak elméletileg van öt osztály, gyakorlatilag az első a negyedikkel összevont, az előkészítő a másodikkal és a harmadikkal. A létszám mindig probléma, de egyéb nehézséggel nem küzdenek. Kisiratoson 118-an kezdik az iskolát, előkészítőtől nyolcadikig. Az elemi osztályokban 64-en lesznek, tehát az általánosban 54-en. Hadnagy Dénes igazgató elmondta, hogy nincsenek különösebb nehézségeik. Van, hogy egy-egy terem kicsinek bizonyul, de ennek inkább örülni kellene. Összevont osztály idén nem indul. Pécskán 220 magyar óvodás és iskolás kezdi az évet. Két óvodában összesen öt csoport van, az iskolában 9 osztály, melyből egyik sem összevont. Az igazgatónő szerint nincsenek nehézségeik, és reméli, hogy nem is lesznek. Majláthfalván az előkészítő és az első osztály összevont, ahogyan a második és harmadik osztály is, viszont a negyedik osztály egyedül indul. Ebben a három osztályban összesen 36 diák van. Általánosban a hatodik és a hetedik osztály összevont, az ötödik és a nyolcadik önálló, itt 36-an vannak. Az óvodában mindössze egy csoport van, 17 gyermekkel. Zerinden külön indul előkészítő 12 gyermekkel. Az elemiseknél három osztály lesz, az első és második osztály külön, a harmadik és negyedik összevont formában. Az általános iskolában minden osztály önálló marad. Az idei tanévben összesen 122 diák lesz. Gál Zoltán, Nyugati Jelen (Arad), 2 2014. október 11.Lassan, de biztosan újul a magyar főgimnáziumAmint arról korábban már tájékoztattuk olvasóinkat, az aradi önkormányzat legutóbbi költségvetés-kiegészítésén a Csiky Gergely Főgimnáziumnak is kiutaltak egy bizonyos összeget különféle fejlesztési, korszerűsítési munkákra. A magyar tanácsosoknak sikerült kieszközölniük, hogy a magyar középiskolának is jusson valami, a munkálatokra 51 ezer lejt irányoztak elő, amiből, ha nem is mindent, de a hiányosságok egy részét sikerült pótolniuk. Péntek délelőtt Bognár Levente aradi alpolgármester (az RMDSZ megyei elnöke) Hadnagy Éva iskolaigazgató kíséretében szemügyre vette az épületen végzett felújításokat, mondhatni mérleget vontak, de arról is beszéltek, mire lenne még szükség az elkövetkezőkben. Nagy megkönnyebbülés, hogy a városi büdzséből kiutalt támogatásból sikerült az iskolaépület Kálvin János utca, valamint az új épületszárny felöli homlokzatát lefesteni, illetve újakra cserélni a régi, több mint kilencvenéves ablakokat. Az új, barna nyílászárók színben és formában tökéletesen alkalmazkodnak az épület stílusához, és ami funkcionalitás szempontjából ennél talán még fontosabb, hogy hő- és hangszigetelésük messzemenően felülmúlja az elavult, elkorhadt régi ablakok paramétereit. Esős napokon ugyanis előfordult, hogy a régi ablakokon keresztül becsorgott a víz az osztálytermekbe, nem beszélve a forgalmas utcából beszűrődő zajokról. A homlokzat felújításával a csatornákat is kicserélték – magát a csatornázási hálózatot már tavaly sikerült korszerűsíteni szintén az alpolgármester közbenjárásával –, jövő tavasszal pedig reményeik szerint az épület hátsó részét is rendbe hozzák, illetve ott is kicserélik az ablakokat. Szintén a város pénzéből sikerült felújítani az emeleti informatikatermet, a diákok 30 új gépet „kaptak”, az internetes hálózat is kiépült, és hamarosan az iskola minden osztályából rá lehet majd csatlakozni. Négy osztályterem is új köntöst kapott, továbbá a tornaterem is megújult – a helyiségben állandó gondok voltak az elavult csatornázási rendszer okozta beázások miatt –, festettek, ablakokat cseréltek. Az év eleji fertőtlenítési munkákon kívül a bentlakásban is kifestették a termeket, hogy a diákok tiszta, megfelelő környezetben kezdhessék az új tanévet. Hadnagy Éva elmondta, egy ilyen régi épületen mindig akad valami javítanivaló, így szinte mindennaposak a munkák. Régi álmuk az iskolaudvar átrendezése, ugyanakkor szeretnék, ha a többi osztálytermet is felújíthatnák, beleértve az iskolai bútorzat kicserélését is. Megyei szinten az iskolákban általános probléma a kiegészítő személyzet hiánya, ezzel küszködik a Csiky is, ugyanakkor arra is gondolni kell, hogy az épület fűtési rendszere elavult, lassan újra lesz szükség. Bognár alpolgármester reméli, hogy, ha apró lépésekben is, de sikerül lassan minden problémát orvosolni ahhoz, hogy az épületben mind a diákok, mind pedig a pedagógusok megfelelő környezetben végezhessék tevékenységeiket. Sólya R. Emília Nyugati Jelen (Arad) 2014. december 5.Csiky-napok a főgimnáziumbanA Csiky Gergely Főgimnázium december 4-én tartotta meg a Csiky-napot, ennek alkalmából a szervezők rendezvénysorozattal készültek. Voltak meghívottak magyarországi (Szeged, Pécs, Debrecen, Makó és Hódmezővásárhely), temesvári és megyei (Erdőhegy, Nagyiratos, Kisiratos, Pécska és Simonyifalva) iskolákból egyaránt. A nyitóünnepséget Csiky Gergely – a tanári szoba és az igazgatóság között elhelyezett – mellszobra előtt tartották meg, ahol beszédet mondott Hadnagy Éva, az iskola igazgatója, Bognár Levente, az Arad megyei RMDSZ-elnöke, és Pellegrini Miklós megyei főtanfelügyelő-helyettes. Ezt követően Pálfi Kinga 12. osztályos diák szavalt, míg Pásztor Anna, a makói Szent István Egyházi Iskola, Gimnázium és Kollégium szintén 12. osztályos tanulója népdalt énekelt. Az ünnepségen sor került a Csiky-díjak átadására is, melyet idén három diák kapott: Kovács Henrietta, Kis Zsuzsanna és Pálfi Kinga. Szintén hagyomány, hogy ilyenkor megkoszorúzzák az iskola névadójának szobrát. A főgimnázium koszorúját Hadnagy Éva és Spier Tünde, az iskola aligazgatónője helyezte el. Az RMDSZ Arad megyei szervezetének nevében Bognár Levente elnök és Cziszter Kálmán városi tanácsos koszorúzott. A diákság nevében a diáktanács vezetőségének tagjai, Nagy Szilvia Hajnalka és Miculan Vlad helyezte el a koszorút. Az EMKE nevében Matekovits Mária elnök és Khell Levente, míg az aradi Magyar Pedagógusok Szövetségének nevében Matekovits Mihály elnök és Kiss Anna koszorúzott. Végezetül Jakab István evangélikus lelkipásztor áldását adta az iskolára és a jelenlevőkre, majd közösen elénekeltük nemzeti imánkat. 11 órakor kezdődött a Jelen Ház nagytermébe a Mesevarázs és a Népdalvetélkedő, általános iskolásoknak szánt mesemondó és énekverseny. Két kategóriában összesen tizennégy versenyző volt, akik közül az 5–6. osztályosoknál Tóthpál Eszter és Torma Alex kerültek ki győztesen. Harmadik helyen végzett Lacsán Zsófia. A 7–8. osztályosok kategóriájában Köteles Nicolett végzett a harmadik helyen, Dani Adél Brigitta a második helyen és Kovács Krisztián Ervin lett a győztes. Ezzel párhuzamosan folyt a középiskolásoknak megszervezett Tóth Árpád Versmondó Verseny, mely az iskola róla elnevezett termében zajlott. A zsűri tagjai Éder Enikő színésznő, Tapasztó Ernő, az Aradi Kamaraszínház igazgatója és Nagy Gizella nyugdíjas tanárnő voltak. Ők olyannyira komolyan vették a versenyt, hogy élőben ment a pontozás: az elhangzott verset rögtön értékelték egy tízes skálán. Itt mindenkinek két verset kellett elmondania, egy választottat és egy kötelezőt. A kötelező vers a 9–10. osztályosoknak Tóth Árpád Boldog csönd című költeménye volt, míg a 11–12. osztályosoknak a Gesztenyefa-pagoda, szintén Tóth Árpádtól. Ezenkívül mindenkinek egy-egy szabadon választott költeményt kellett előadnia. Előzetes információk szerint a fiatalabbak kategóriájában Horváth Petra nyert, Kovács Korina és Olexa Péter második helyen végeztek, mindketten 51 ponttal. Az idősebbeknél is hasonló helyzet állt elő, de itt a harmadik helyért versenyeztek: Sisa Rihárd és Gulyás Ábel küzdött meg a bronzért. Második helyen Kis Zsuzsanna végzett, a győztes Kovács Boglárka lett. A nap további részében betlehemes maketteket és Tóth Árpád életéről és munkásságáról készült rajzokat, festményeket lehetett megtekinteni. Gál Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2015. január 28.Beszélgetés Hadnagy Évával, az Aradi Csiky Gergely Főgimnázium igazgatójával„El kell döntsük, mit várunk el Arad megye egyetlen magyar középiskolájától!” Hadnagy Évával, az Aradi Csiky Gergely Főgimnázium igazgatójával beszélgettünk az iskola terveiről, tevékenységeiről és általában a mindennapi nehézségekről. – Hogyan és milyen tervekkel indult a 2014–2015-ös tanév a Csiky Gergely Főgimnáziumban? – Bizakodóan kezdtük az új tanévet, hiszen az évnyitón többek között 25 előkészítős diákot és 24 ötödikest köszönthettünk, ugyanakkor a tervezett líceumi és szakiskolai osztályok, ha nem is maximális diáklétszámmal, de elindultak. Szeptember 15-re a nyári javítási munkálatok nagy részével elkészültünk, a többit néhány hét elteltével sikerült befejeznünk. Nagy horderejű munkákról beszélünk, a korszerűsítések már két évvel ezelőtt elkezdődtek az iskola épületén, tavaly pedig a folyosók 90 éves ablakainak egy részét sikerült újakra cserélni. Az új nyílászáróknál a hő- és hangszigetelő tulajdonságok mellett arra is ügyeltünk, hogy megfelelően illeszkedjenek az épület stílusához. A tavalyi évben a városi önkormányzat által iskola-felújításokra átirányzott pénzt a vezetőtanács teljes egészében az ablakokra szánta. Így sikerült a folyosók mellett a két homlokzaton is kicserélni a régi, olykor veszélyes ablakokat. Közben a csatornarendszer javítását és a homlokzat festését is megoldotta az iskolát fenntartó városi önkormányzat. Ezekkel a munkálatokkal párhuzamosan folyt az informatikaterem átalakítása és felszerelése az új számítógép-állománnyal. Iskolaidőben ugyan, de decemberig teljesen felújítottuk három turizmusterem, a biológiaterem és a nagy tornaterem padlózatát, a termeket újrafestettük. A tornaterem emlékezetem szerint legalább tíz éve nem volt felújítva, pincehelyiség lévén, a falakon már nagyon erősen látszódtak a beázások. És mert az említett tantermekben a bútorzat is nagyon megviselt volt, egy újabb költségvetés-kiegészítéssel sikerült tíz termet új bútorzattal ellátni. A Kincskereső Óvoda új szárnyát a tornateremmel, a manzárdon elhelyezkedő módszertani kabinettel és mosodával a múlt tanévben sikerült befejezni. A kollégiumban évenként fel kell újítanunk a konyha, étkezde, egyes szobák festését, az elmúlt nyáron viszont a csatornázási rendszert kellett javítani, valamint a beázásokat és annak okait megszüntetni. Idén szeretnénk befejezni az iskolaépület teljes ablakcseréjét, de hogy sikerül-e, az az iskola számára megítélt költségvetéstől függ. Több osztály állapota a szülők lelkes munkájának, segítségének köszönhetően megfelelő, főleg az elemi és gimnáziumi osztályok szintjén. Jó pár példa volt már arra, hogy szülői összefogással sikerült komoly problémákat megoldani. De ezt a segítséget sem akarjuk minden évben kihasználni. Sportpályák, szabadidős tér kialakítására volna szükség az iskola udvarán, és tovább szeretnénk gazdagítani a diákok kezdeményezése során kialakított játszóteret a hátsó udvaron. „Reménykedünk, hogy senki nem mond fel, és nem kéri a nyugdíjaztatását” – A többi tanintézményhez hasonlóan, a magyar főgimnáziumban is állandó probléma a kiegészítő személyzet hiánya. Most mi a helyzet az iskolában? – A sikerek mellett egy csomó gonddal is szembesültünk tanévkezdéskor, ugyanis nem volt karbantartónk, nem volt takarítószemélyzetünk, a kapus az alacsony fizetés miatt augusztusban lemondott, egyedül az óvodai dadust sikerült meggyőznünk, hogy ne hagyjon cserben minket. Az iskola négy zárolt állásából 1,5-öt szabadított fel a megyei tanfelügyelőség, így fel tudtunk venni egy karbantartót és egy félmunkaidős takarítónőt. Ez még mindig nem elégséges. Saját bevételből, illetve önkormányzati segítséggel takarító céggel dolgoztatunk... És reménykedünk, hogy senki nem mond fel, és nem kéri a nyugdíjaztatását. – Hogy állnak az oktatószemélyzettel? Sikerül-e lefedni minden óraszámot? Van-e elég szakemberük? – Az általános műveltségi tárgyaknál megvannak a megfelelő képesítésű szakembereink, hiány a turizmus szaknál van, itt csak egy magyarul beszélő szakképzett tanár kolléga tanít. A gyakorlati részt román szaktanár oktatja, de a két pedagógus együttműködik azért, hogy a diákok megértsék, ami körülöttük történik. Román szaktanárt is nagyon nehezen találunk, magyart ennél is nehezebben. – Milyen más nehézségekkel szembesültek idén? – A diáklétszámnak megfelelő költségvetésbe továbbra sem illeszkedünk be, ezért mindenféle megszorítással kell szembenéznünk. Ha az önkormányzattól nem kapnánk segítséget, nem tudnánk működtetni az intézményt, nem biztosíthatnánk a személyzet fizetését. Nehezíti a munkánkat a diákok tanév közben történő átiratkozása, az iskolánkba, vagy tőlünk máshová. Természetesen a diák érdekeit tartjuk szem előtt, de az osztályközösség folytonos változása nem tesz jót az oktató-nevelő folyamatnak. Az iskolapszichológus és fejlesztő pedagógus eddig is sokat foglalkozott egyes tanulási problémákkal küszködő kisdiákok felzárkóztatásával, az idei tanévben viszont valamiért megnőtt az elemi osztályokban a magatartási, fegyelmi gondokkal, beilleszkedési nehézségekkel küszködő kisdiákok száma. Ezért szerveznek kollégáim még több diákfoglalkozást egyéni, kiscsoportos vagy osztályfoglalkozás keretében, de szülőtalálkozókat is szervez iskolapszichológusunk, és egyéni szülői tanácsadás keretén belül is segítik a szülők és pedagógusok munkáját. – Milyen fontosabb, iskolán kívüli tevékenységeknek néznek elébe? – A végzős diákjaink a nagykorúsítási ünnepségre készülnek, a kisebbek a farsangra. Keddenként az elemisektől a középiskolás diákokig 100-120 diák vesz részt a néptáncfoglalkozásokon, de a moderntánc-csoport is készül fellépéssel. Idén többször és több helyen is sikeresen szerepelt az iskola kórusa, de a rajzkör tagjai is bemutatták alkotásaikat. A helytörténeti szakkör diákjai versenyre készülnek, a Csiky-Csuky szerkesztői jóvoltából havi rendszerességgel jelenik meg a diáklap, a honlapszerkesztők pedig ott vannak minden iskolai eseményen, hogy tudósítsák az olvasókat. Közeleg az „Iskola másként” hét. Erre a hétre a Sapientia Egyetem előadóit is várjuk, természettudományi előadással, de a Bonus Pastor Alapítvány munkatársai interaktív drogprevenciós tevékenységet tartanak, és szintén arra a hétre fogadta el a meghívást Páva Adorján volt csikys diák, a kolozsvári Krónika napilap szerkesztője, webszerkesztője. Három testvériskolai pályázaton is részt vesznek a diákok, a tizedikesek a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola diákjaival dolgoznak együtt, a kilencedikesek a Budapesti Arany János Középiskola tanulóival találkoznak. Idén mi látjuk vendégül a lengyelországi testvériskola küldöttségét, velük tíz év óta ápoljuk a testvériskolai kapcsolatot. És még sorolhatnám. – Összesen hány diák tanul a főgimnáziumban? – A Kincskereső Óvodában 58, az elemiben 122, gimnáziumi szinten szintén 122, 9–12. osztályokban reál szakon 94 , közgazdaságszakon 88, turizmuson 94, a szakiskolai oktatásban pedig 56 diákunk tanul. A szakma elsajátításán van a hangsúly – Évről évre kevesebb a magyar diák. Milyen stratégiát dolgoztak ki annak érdekében, hogy a következő tanévben legalább megtartsák a jelenlegi diáklétszámot és ne keolljen több osztályt diákhiány miatt megszüntetni? – A jövő tanévi beiskolázási tervben négy líceumi osztályra kaptunk engedélyt, a reál és a két szakközépiskolai osztály mellett szeretnénk újraindítani a filológia szakot, elsősorban azon diákok számára, akik a matematika-érettségi miatt nem merik bevállalni a másik három osztály (tulajdonképpen négy szak) valamelyikét. A szakiskolai osztályon belül is két szakot fogunk felkínálni a diákoknak – a fiúk számára az autómechanika szak harmadik éve működik, és párhuzamosan ezzel a lányoknak a turizmus szakot fogjuk felajánlani. A szakiskolai oktatásról tudni kell, hogy elsősorban a szakma elsajátítására fektetik a hangsúlyt, három év után a diák szakdiplomát kap, és nem elhanyagolható, hogy a diákok állami támogatásban is részesülnek. Tartjuk a kapcsolatot az Arad megyei magyar iskolák igazgatóival, évenként nyílt napot rendezünk, iskolabemutatót tartunk a nyolcadikos diákoknak és szüleiknek. Sokszor az anyagi lehetőségek határozzák meg, hogy mondjuk Erdőhegyről Aradra jön-e tanulni a gyermek. Az Alma Mater Alapítványon keresztül kihasználunk minden pályázati lehetőséget, hogy pénzt szerezzünk a bentlakók számára. Az elmúlt tanévben 600 felett volt a diáklétszám, körülbelül 20 diákot veszítettünk el idén. De figyelembe kell venni, hogy eleve kevesebb volt idén a nyolcadikosok száma. Az világos mindannyiunk számára, hogy vannak, akik a román oktatást választják, vagy más megyékben, illetve Magyarországon óhajtanak továbbtanulni. Nagyon nagy létszámban veszítünk gyermekeket például Erdőhegy környékéről, de ennek is megvan az oka, mivel ezek a diákok bentlakásban kellene hogy lakjanak, és nagyon sok szülő ezt anyagi gondok miatt nem engedheti meg magának. A diákanyag nagyban befolyásolja az iskolában folyó munkát – Az admiteredeliceu.ro honlapon közzétett adatok szerint az iskolák 2014-es toplistáján Arad megye egyetlen magyar iskolája, a Csiky Gergely Főgimnázium megyei szinten a középiskolák között a 8. helyet foglalja el (első a Moise Nicoară, második a Ţichindeal, harmadik a baptista gimnázium), míg országos szinten a 400. helyre sorolták. Mi a véleményük erről a rangsorolásról és egyáltalán célszerű-e egyazon mutatók alapján összehasonlítani magyar és román iskolákat? – El kell döntsük, mit is várunk el Arad megye egyetlen magyar középiskolájától. Azt, hogy minden magyar gyermeknek a képességeihez mérten szakot és helyet biztosítson, vagy hogy két osztályba szelekció alapján felvételiztessen. Mindig összehasonlíthatunk két iskolát, magyart a románnal, székelyföldit a szórvánnyal. De végiggondoltuk-e, hogy miből „válogathat” az egyik, és mi a feladata, kötelessége a másiknak? Az ilyen összehasonlításokkor én a hozzánk hasonló nehézségekkel küszködő, szórványban működő középiskolák eredményeit szoktam megnézni. Természetesen nem vagyok elégedett a nyolcadik, vagy a négyszázadik hellyel, de azt is tudom, hogy az a gyermek, aki a nyolcadik osztály végén nem írta meg az ötöst matekból, csak nagyon nehezen fogja megírni az átmenő jegyet az érettségin. Az, hogy milyen diákanyagot kapunk, nagyban befolyásolja az iskolában folyó munkát. Az a nyolcadikos gyermek, aki a nyolcadikos vizsgán matematikából nem írja meg az ötösét, nagyon kis lehetőséggel megy neki a matekérettséginek. Eddig mindig kritizálták a középiskolákat az érettségi eredmények miatt, de hogy tulajdonképpen hol van a baj, vagy hogy mit tud egy középiskola tenni azzal a diákkal, akinek nagyon kicsi volt az átlaga a nyolcadikos vizsgán, eddig senki nem elemezte. – Miként látja a Csiky Gergely Főgimnázium jövőjét? – Ez egy nagyon nehéz kérdés. Így akár azt is kérdezhette volna, hogy miként látom az aradi, Arad megyei magyarság jövőjét. Én az iskolát és a templomot tekintem a magyar közösség két alappillérének. De térjünk vissza az iskola jövőjére. A középiskolai osztályokba a megye magyar nyolcadikosait gyűjtjük össze, ezeknek az osztályoknak a léte és jövője a megye magyar iskoláinak diáklétszámától is függ. Egységesen kell gondolkoznunk, mindenkinek érdeke, hogy működjenek a falvakban lévő magyar iskolák és az aradi magyar tagozatok. Az, hogy Aradnak kisebbségi államtitkára, a tanfelügyelőségen kisebbségi képviselete van, valamint az a tény, hogy az önkormányzatban is két tanácsos, illetve Bognár Levente alpolgármester képviseli az érdekeinket, nagy előnyt jelent. Iskolánk szülői közösségére, illetve az aradi magyar közösségre is biztosan számíthatunk. Mi, pedagógusok pedig tesszük a dolgunkat, hogy abból a gyerekanyagból, amivel rendelkezünk, kihozzuk a legjobbat, a szülők megelégedésére és a társadalom javára. – Köszönöm a beszélgetést! Sólya R. Emília Nyugati Jelen (Arad) 2015. március 4.Ficzay Dénes emlékezete„Kóbor poéta voltam és kósza álmokat kerestem” 2015. március 2-án az Aradi Csiky Gergely Főgimnázium dísztermében Ficzay Dénes halálának 30. évfordulójára emlékező tömeg láttán (az előcsarnokba is több sor széket kellett elhelyezni az érdeklődők számára) a legelső gondolatom az volt: Ficus (Ficzus?) mennyire örülne, hogy egykori iskolájában a város híres szülöttéről, Tóth Árpádról termet neveztek el. Hisz jószerével egész életében a város, a szülőváros – egyebek közt – híres szülötteit, vagy az itt megfordult neves embereket, a velük kapcsolatos történeteket kutatta, és közre is adott belőlük annyit, amennyi akkoriban lehetséges volt. Ha az égi szférákból visszatekintene, örömmel konstatálná: 2015-ben még vannak aradiak (ha nem is tősgyökeresek, azaz idecsöppentek), akik emlékeznek rá, torzóban maradt életművét értékelik, becsülik – ugyanakkor, némi értetlenséggel, megkérdezné: hol vannak a fiatalok – a kevés kivételtől eltekintve –, akik tovább viszik, utódaiknak átadják az aradi magyar történelmet? Ficzay Dénesről, mint minden jelentős személyiségről, legendák keringenek. Sokezer ember (lényegében, mondhatnám, mindenki, aki számít) ismerte a vértanúk városában évtizedeken keresztül tanárkodó Ficust (beleértve, természetesen, a szemét mindenkin rajta tartó állami információs szolgálatot) jellegzetes, senki mással össze nem téveszthető, külső megjelenésére nem sokat adó, a lényeget a külsőségeknél mindig sokkal többre tartó alakját. A tegnapelőtti megemlékezésen két bájos fiatal lány (Kis Zsuzsanna és Kovács Henrietta) olvasott fel tucatnyi visszaemlékezést egykori tanítványoktól (Gulyás István, Orosz Németh Aranka, Szilágyi György, Kelly Enikő, Nagy Gizella és mások), amelyek – valamikori tanáruk alakjának felidézésen túl – mélységes szeretetet és tiszteletet sugároznak. A tegnapelőtti megemlékezést Hadnagy Éva tanár, a Csiky Gergely Főgimnázium igazgatója nyitotta meg, aki – köszöntve a népes hallgatóságot – elmondta: nem volt (koránál fogva sem) tanítványa Ficzay tanár úrnak, de, kisiratosi kisdiákként bátyjától sok történetet, anekdotát hallott róla, és egy személyes élményét is felidézte, amikor, középiskolásként, az akkori Slavici líceum tanulójaként az utcán nagy tisztelettel köszöntötte – és ez az epizód nagyon fontos számára. „Most azt szeretném megtudni Önöktől, milyen az az ember, mit kell tudnia annak a tanárnak, akit halálának 30. évfordulóján ennyien megtisztelnek?”. A rendezvény ötletgazdája és fő szervezője, Irházi János az ünnepelt egyik írásának felidézésével kezdte – a halál gondolatával szembenéző ember töprengéseivel. De így folytatta: „Azt szeretném, hogy ma mosolyogva emlékeznénk, hogy jusson eszünkbe a vidám, jó kedélyű Ficzay Dénes, ezért is választottuk az Emlékalbum borítójára ezt a mosolygós képet. Arra kérem Önöket, hogy a kiállítást végignézve idézzük fel emlékét, de mosolyogva, abban a meggyőződésben, hogy ennek a tanár úr is örülne”. A megemlékezés rendezője ezután ismertette az Aradon született és itt is meghalt Ficzay Dénes (1921. dec. 27.–1985. március 2.) életútját, iskolaéveit, megemlítve aradi tanárait, a római katolikus főgimnáziumot az impériumváltástól haláláig, 1943-ig vezető Fischer Aladárt és az aradi vértanúk földi maradványait felszínre hozó Kara Győzőt. Ficzay végzős diákként már munkatársa volt az Aradi Közlönynek, ahol számos irodalomtörténeti írása jelent meg. A bécsi döntés után Kolozsváron a magyar–olasz szakra iratkozott, közben megnősült, s már két gyermek apjaként diplomázott 1945-ben. Már egyetemista korában belső munkatársa volt az Erdélyi Helikonnak és szorgalmasan írt a Székelyföld c. lapnak is. 1945 késő őszéig a kolozsvári kereskedelmi iskolában tanított, majd visszajött Aradra, ahol a katolikus gimnáziumban, majd annak utódiskoláiban tanított megszakítás nélkül 37 esztendőn át. Hazaérkezését követően azonnal bekapcsolódott a helyi sajtó munkájába, közművelődési, irodalmi, helytörténeti írásokat publikált. A hatvanas évek elején gyümölcsöző levelezést folytatott több magyarországi hely- és irodalomtörténésszel, majd a hetvenes évek végén az állambiztonsági hatóság figyelmeztetésére a levelezést is meg kellett szakítania, s szinte haláláig számtalan zaklatásnak volt kitéve. Ennek ellenére számtalan cikke jelent meg a helyi Vörös Lobogóban, a kolozsvári Utunkban és a marosvásárhelyi Igaz Szóban. A helyi lapban város- és irodalmi, valamint helytörténeti sorozatokat írt Aradi séták, Elfelejtett aradi írók, Aradi kislexikon, Aradi ritkaságok címmel, jól dokumentált tényeket, érdekességeket írt szeretett városáról. Ahogy ezt Aradi krónika c. írásának elején hangsúlyozza: valójában egyetlen nagy szerelme volt, a város, és története házaival, utcáival, különös és különleges embereivel. Példaképe a híres irodalomtörténész, Kelemen Lajos volt, akinek városnéző sétáin kolozsvári diákként gyakran részt vett, és az ő szellemében vezette aradi diákoknak, érdeklődőknek izgalmas városnéző sétáit, amíg hagyták. Halálát követően – mivel életében kötete nem jelent meg – felmerült a kérdés: volt-e egyáltalán hagyatéka? Amikor 1990 januárjában újraalakult a Kölcsey Egyesület, s felmerült a hagyományok újraélesztésének kérdése, felmerült a könyvkiadás is. Rövidebbre fogva: (a 2011-ben a Marosvásárhelyen elhunyt), s a Ficzay-hagyaték kezelését áldozatos munkával vállaló Pávai Gyula gondozásában öt, Ficzay Dénes hagyatékából előkerült, illetve sajtóban megjelent írásokból összeállított kötet jelent meg a Fecskés könyvek sorozatban (Aradi krónika, Aradi séták, Válogatott írások, A vértanúk sírja, illetve a csak részben Ficzay-írásokat tartalmazó Ficzay Dénes-emlékkönyv). Ezeket most, a 30. évfordulón a közönség digitalizált formában is megkaphatta, s talán mondani is fölösleges: aki a digitalizálás nem könnyű, áldozatos munkáját vállalta, az a már több hasonló próbálkozást (például Márki Sándor ma már gyakorlatilag hozzáférhetetlen munkái) is sikeresen végrehajtott Nagy István pécskai fizikatanár, aki ezáltal lehetővé tette, hogy Ficzay Dénes (eddig feldolgozott) életműve bekerülhessen a Magyar Elektronikus Könyvtárba, ahonnan a világ bármelyik pontjáról elérhető lesz. Nagy István egyébként létrehozott egy Ficzay-emlékfalat is a Facebookon – az arra érkezett írásokból olvasott fel a két (már említett) lány jó néhányat. A tegnapelőtti összejövetelen Bognár Levente aradi alpolgármester, egykori tanítvány és Vadász Ernő is emlékezett Ficzay Dénesre. Ez utóbbi – egyedülálló módon – egykoron, 1939–40-ben (jó pár évvel fiatalabb) iskolatársa, később, 1945–50 között diákja, utóbb pedig tanártársa volt Ficzaynak! Vadász Ernő többek között azt emelte ki, hogy mennyire szerette a Tanár Úr a diákokat és iskoláját. Befejezésül a feltétlenül nagysikerűnek mondható rendezvény ötletgazdája megemlítette azokat, akik a Ficzay Dénes-emlékalbum megjelenését támogatták: Winkler Gyula EP-képviselő, Frunda György szenátor, az RMDSZ Arad megyei szervezete, valamint magánemberként dr. Albert István, Cziszter Kálmán, Durst Piroska, Fukszné Baranyi Ágnes, dr. Gönczi Attila, Halai János, Kelly Enikő, dr. Metzner Júlia, Nagy István, Orosz Kinga, Pénzes Gyula, Pop Éva, dr. Szabó Júlia, Szőke Mária. A résztvevők a megemlékezés befejezéseként megtekintették a díszterem előterében rendezett, harminc pannót (fotót, egy-egy Ficzay-kéziratot, „mottót”) tartalmazó ötletes kiállítást, és egy pohár bor, zsíros kenyér mellett elevenítették fel a feledhetetlen tanárt, kollégát, irodalmárt, helytörténeti kutatót – az „aradológust”, akiről, mint ilyenről, furcsa módon nem is esett szó. Jámbor Gyula Nyugati Jelen (Arad) 2015. május 4.Felnőtté avatták a Csiky Gergely Főgimnázium végzőseitSokat készültek rá… Csütörtökön este hat órakor kezdődött az iskolai élet egyik legünnepélyesebb rendezvénye, a maturandus. A színház közönségtere megtelt emberekkel, a folyosón ideges vagy kapkodó diákok és tanárok szaladgáltak, a színpadon folyt a műsor. Aki leült a székbe, és onnan nézte végig az előadásokat, nem is tudja, milyen sürgés-forgás ment végbe a színfalak mögött. Hat óra pár perccel el volt múlva, amikor két pár kiállt a színpadra, és megnyitották az estet egy mezőségi tánccal. A négy diák között ott volt Sisa Richárd is, aki rögtön tánc után másik szerepét igyekezett betölteni: Kocsó Alexandra mellett ő is bemondó volt. Színpadra invitálták Hadnagy Éva igazgatónőt, aki beszédével megnyitotta az estét, majd rögtön a 11. C osztály műsora következett, A kis herceg, melyben színészkedtek, táncoltak és zenéltek is a fiatalok. Az osztályprodukció után kalotaszegi tánc következett, ezután egy beszéd. Minden évben meghívnak egy volt csikyst, hogy a felnőtté válás küszöbén álló fiataloknak tartson egy előadást, mondjon nekik pár szót a nagybetűs életről. Idén Király Andrea ügyvédnő kapta ezt a megtisztelő feladatot. A 12. B osztály szintén egy minden egyben-produkciót állított össze, melyben görbe tükör és tánc is volt, A bukott turista címet viselte. Ez nemcsak tanáraikról, magukról is szólt, hiszen máris elkezdték felidézni a mögöttük lévő, lassan négy év poénjait és vicces történeteit. A 12. A osztály tanulói saját táncukról nyilatkoztak úgy, hogy „[…] ez nem egy komoly produkció, (de) sokat készültünk rá, és sok fizikaóra bánta. Nagyon jellemez minket.” El kell mondanom, hogy az Uptown funk című sláger számos flash-mob háttérzenéje volt már, most azonban egy osztály táncolt rá, biológiaóra helyett. A viccek és táncok után érzelmesebbre fogták a figurát Szabó Csilla tanárnő és kórusvezető diákjai. Păcurar Ariana, Simon Beatrix (11. A) és Demeter Márk Christopher (12. A) az Álmodd meg a csodát! és a Leszek a dalcímű énekeket adták elő. Ezután a főgimnázium tánccsoportja lépett fel, és adott elő egy salsát. A koreográfiát Erdélyi Kinga tanárnő készítette. A műsorok végeztével az est lényegéhez értünk, a szalagavatáshoz. A három osztályfőnök, Páll Mária, Kreitler Tímea és Tóthpál Renáta büszkén tűzdelték a piros szalagokat a hófehér menyasszonyi ruhákra és a sötét színű zakókra. A három évfolyam egymás mögé sorakozott a színpadon, és miután megkapták szalagjaikat, sorban levonultak. Majd nemsokára vissza is vonultak, hiszen az este utolsó mozzanata az évfolyamkeringő volt, melyet Erdei Emese és Murvai Dávid, aki nem is olyan régen még maga is ott állt a maturandusok között koreografáltak. Ezután átvonultak a Jelen Házba, ahol tánc és beszélgetés után megválasztották az idei bálkirályt és bálkirálynőt: Pálfi Kinga és Wittmann Rudolf nyerte el ezt a kitüntetést. Gál Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2015. június 1.Ballag már a… nem is olyan vén diákTegnap reggel nyolc órakor ünnepélyes keretek között utoljára csengettek be a Csiky Gergely Főgimnázium tizenkettedikesei számára. A szépen feldíszített osztálytermekben megkezdődött az utolsó osztályfőnöki óra, majd ez után, kilenckor vonultak ki a végzősök az udvarra, és kezdetét vette az évzáróünnepség. Négy osztály végzett idén: három elméleti (matematika–informatika, közgazdaság és turisztika) és egy szakiskolai (autómechanika). Az iskola igazgatónője, Hadnagy Éva, valamint a meghívott vendégek jókívánságokkal és jó tanácsokkal engedték útjukra a végzősöket. Pellegrini Miklós helyettes főtanfelügyelő szavaival élve „Az ahogy 10 év múlva vagy 20 év múlva hogy fogunk kinézni, attól függ, hogy ma, holnap és holnapután mit teszünk, mit gondolunk – még ha nem is tesszük – és hogyan viselkedünk, elsősorban társainkkal. […] Minden tettünk és minden gondolatunk elsősorban a szeretet által legyen megbélyegezve”. A diákokat Király András, az Oktatási Minisztérium államtitkára és Cziszter Kálmán városi tanácsos (RMDSZ) is ellátták a ballagókat útravalóval, arra biztatva őket, hogy minden élethelyzetben törekedjenek a maximumra. A vendégek között jelen volt még Lipták Julianna, a szülői bizottság elnöke, Matekovits Mihály, az RMPSZ Arad megyei szervezetének elnöke, Bege Magdolna, a Nyugati Jelen főszerkesztője. És mivel az iskolába lengyel küldöttség is érkezett, a vendégek sorában köszönthettük Jadwiga Lewandowskát, a Łodz-i 13-as számú Bem József Általános Iskola igazgatónőjét. A beszédek és a kulcsátadás után sor kerülhetett a díjak átadására is, ahol az osztályok legeredményesebb diákjai kaptak elismerést – akadt, aki többet is. Kovács Henrietta 12. A osztályos tanuló 9,80 feletti átlaggal végezte a négy évet, ráadásul végig osztályelső volt. A különdíjaknál is őt szólították először, hiszen neki járt a Wieser Tibor-díj. A Bolyai Farkas-díjat Szabó Izabella kapta, szintén a 12. A-ból. Az iskola különdíját olyan tanulóknak osztották ki, akik végig aktívan részt vettek az iskolai életben: Bálint Bernadett (12. B), Kiss Zsuzsanna (12. A), Pálfi Kinga (12. C) és Kiss Evelin (12. B). A számos különdíj és díjazott között természetesen ott voltak a Csiky-csuky és az iskola holnapjának elköszönő szerkesztői is – összesen tíz diák kapott Böszörményi Zoltán által felajánlott díjat –, valamint gazdára talált a dr. Vekov Károly-díj is, Bakai Kitty személyében. És persze díjazták azokat is, akik tevékenységükkel öregbítették az iskola hírnevét – többek között Bálint Bernadettet, aki hatalmas taps közepette vette át a diplomát. Ha valamennyi díjazott diák nevét nem is tudtuk felsorolni, valamennyiüknek (azoknak is, akiknek neve ma nem hangzott el a ballagáson) gratulálunk, sok sikert kívánunk az előttük álló érettségi és életvizsgákhoz! A végzős osztályok búcsúprodukciója következett, azaz egy-egy közösen előadott dal, végül Király Árpád főesperes és kanonok adta áldását a jelenlévőkre. A három líceumi osztály elénekelte Demjén Ferenc Kell még egy szó című dalát, és ezek után már csak a virágok átadása, a szülők, rokonok, ismerősök és barátok gratulációja maradt hátra – a kellemes kavalkád minden ballagás végén. Gál Zoltán Nyugati Jelen (Arad), 2015. október 5.XIII. Véndiák-találkozóBemutatták a Ficzay-könyvet Több mint kétszázan látogattak el szombaton délelőtt a Csiky Gergely Főgimnáziumba együtt ünnepelni az Alma Mater Alapítvány által hagyományként szervezett XIII. Véndiák-találkozón. A vendégek – volt diákok, pedagógusok – örömmel, többen könnyes szemmel üdvözölték egymást, a jelenlevőket Hadnagy Éva iskolaigazgató, majd Nagy Etelka, az aradi Alma Mater Alapítvány elnöke köszöntötte a napsütésbe burkolt udvaron. Bognár Levente aradi alpolgármester arra kérte az egybegyűlteket, támogassák az iskolát és az alapítványt, hogy tovább folytathassák közösségépítő, nevelő munkájukat. A találkozó hangulatát emelte a főgimnázium magyar népviseletbe öltözött diákjai által előadott zenés-táncos műsor, melynek középpontjában kétségtelenül a legkisebbek, a legifjabb reménységek: az előkészítősök álltak. De nemcsak a Csiky udvarán találkoztak egymással a vén diákok, a hagyományoknak megfelelően, a vendégek egy része a volt Zárda (most Mihai Eminescu Általános Iskola) udvarán kívánta leróni tiszteletét egy kis ünnepség keretében egykori iskolája, tanárainak emléke előtt. A Véndiák-találkozón, a Csiky Tóth Árpád Termében mutatták be azt a könyvet, melyet az iskola egykori tanára, a 30 évvel ezelőtt elhunyt Ficzay Dénes emlékére szerkesztett Nagy István pécskai fizikatanár. A könyvbemutató része volt Az iskola emlékezik neves tanáraira c. rendezvénynek, melyen Irházi János újságíró beszélt Ficzay hagyatékáról. A közönség megtudhatta, hogy idén egy osztálytermet neveznek el Ficzayról, egy másik terem pedig az iskola szintén rendkívüli egykori pedagógusának, Kovách Gézának a nevét fogja viselni. Irházi elmondta, megígérte Ficzay leszármazottjainak, hogy az általa vezetett Qult-Ar Egyesület révén igyekeznek ápolni az egykori tanár hagyatékát, és amit lehet, közkinccsé tesznek. Az emlékműsoron felszólalt még Ficzay egykori diákja, Szilágyi Mária, őt követte Baranyai Zsolt szegedi irodalomtörténész. Utóbbi szerint az újonnan kiadott könyv gondolkodásra késztet, és számos tényszerű adatot tartalmaz az utókor számára. Hozzátette, az a légkör, ahol a neves tanár mozgott, ahol aktivitását kifejtette, tökéletes kiindulás számára ahhoz, hogy egy épületes tanulmányt megírhasson Ficzay munkásságáról. Nagy István tanár nem palástolt meghatottsággal beszélt az általa összeállított kötetről, annak történetéről, tartalmáról. Szavait idézve: „a könyv adósságtörlesztés”, tartozott vele egykori osztályfőnökének. A Ficzay Dénes –Kis irodalomtörténet c. könyv (Kálmány Lajos Közművelődési Egyesület) egyébként két részre bontható. Az elsőben a szerkesztő azt a Ficzay-cikksorozatot adja közre, mely Kis irodalomtörténet címmel futott anno, 1970–1971-ben a Brassói Lapokban. A második részben az olvasó különféle történeteket, anekdotákat és többek között életrajzi adatokat talál Ficzyairól, az emberről. Nagy István elmondta, reméli, hogy a diákok közül is sokan fogják fellapozni a könyvet. „Mindenből, amit valaki elolvas, csak tanulhat, és ha amellett, ami a tankönyvben van, amit a tanár elmond, még hozzáolvas valahonnan, azzal csak kerekebb ember lesz és többet fog tudni” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek a szerkesztő, aki saját bevallása szerint az idei évben szabadidejét Ficzayra szánta. „Az aradi iskola, a jövő iskolája” S, hogy mit is jelent a most főgimnáziumként számon tartott iskola egykori diákjainak? Talán a legszebb választ egy ’36-os születésű diákjától kaptuk még a könyvbemutató előtt, az udvaron. A Bánságban született, jelenleg Aradon élő Koreck Aladár – aki hat évet töltött lányával és unokájával Kaliforniában – 1954-ben végezte az ún. Magyar Vegyes Líceumot, ami régen, szavait idézve „az akkori fiatalság, elitség fellegvára volt”. Az íróként is tevékenykedő egykori diák – harminc évig volt egy aradi nagyvállalat igazgatója –, lapunk érdeklődésére elmondta, második kötetének főszereplője ez az iskola lesz. „Ez volt az a hely, ahol négy évet töltöttem a legnagyobb biztonságban, szeretetben és nagy megpróbáltatások között, hiszen koldus szegények voltunk. A legnagyobb kívánságom az volna, hogy legalább egy tanárommal találkozzak. Hihetetlen, hogy milyen hangulat volt ebben az iskolában! Ez az aradi iskola mindig is a jövő iskolája volt és szerintem még ma is az!” – nyilatkozta Koreck Aladár, akinek nagy fájdalma, hogy egyre kevesebb a magyar diák és a magyar rendezvényeken is hiányzik a fiatalabb korosztály. Sólya Emília Nyugati Jelen (Arad) lapozás: 1-30 | 31-41
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
